Világgazdaság Online

A munkaügyi ellenőrző hatóság kiemelt feladata a bejelentés nélküli foglalkoztatás feltárása, a szabályszegők szankcionálása. Az elmúlt évek jogalkotása során szigorodtak a szankciók. A bírság összegek emelése és különösen a szabályszegők közbeszerzésből és állami támogatásokból több évre történő kizárása igen súlyos fenyegetést jelent a bejelentést elkerülők számára. Ennek ellenére a feltárt esetek száma nem csökkent. Az ellenőrzések során 56 ezer feketén foglalkoztatottat találtak az ellenőrök, ami az összes munkaügyi szabályszegéssel érintett munkavállaló 32 százaléka.

2009-ben is az építőipar „termelte ki” az ellenőrzésen ért feketemunkások legnagyobb százalékát -15 568 főt, az összes fekete munkás 28 százalékát - bár ez a szám évről évre csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka egyrészt a makrogazdasági környezet, a rendszeres munkaügyi ellenőrzések, utóellenőrzések révén egyes foglalkoztatók jogkövető magatartásának elérése, de szerepet játszott az is, hogy a foglalkoztatók egyszerűen rutinosabbak lettek a jogszabályi rendelkezések kijátszásában.

Tavaly az ellenőrzések 8 százaléka érte el – a 2008-as 6 százalékhoz képest – a vagyonvédelmi cégeket, ahol az ellenőrzéseken utolért feketén foglalkoztatottak 24 százalékát alkalmazták 2009-ben. A kereskedelmi ágazat – a viszonylag nagy, 18 százalékos ellenőrzést számítva - harmadik helyen áll a feketén foglalkoztatott munkavállalók számával, 2009-ben 10 százalékos részesedést képviselt. A kiemelt ágazatokban a feltárt súlyos jogsértések közül még mindig az alkalmi munkavállalói könyvvel történő visszaélések fordulnak leginkább elő a fekete foglalkoztatás körében.

A 2009. évi adatok szerint viszont a járulékbefizetők és a foglalkoztatottak száma is csökkenést mutat. amiből nem mutatható ki a legális foglalkoztatás növekedése. Az APEH a 2009. évben közel 300.000 ellenőrzés összesen 443 milliárd forint nettó adókülönbözetet tárt fel. Az ellenőrzéshez kapcsolódó szankció 300 milliárd forint. A számla- és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, feketefoglalkoztatás, valamint bizonylat nélküli áru forgalmazása miatt mintegy 1400 üzlet került lezárásra, és 390 esetben az adózók tevékenységét függesztették fel. Az adóhatóság a 2009. évben 3100 vagyonosodási vizsgálatot fejezett be, ennek nyomán 19 milliárd forint nettó adókülönbözet került megállapításra. Az egy megállapításra jutó adókülönbözet meghaladja a 9 millió forintot.

A bizottság jelentésében leszögezi: az adórendszer versenyképességének érdemi javítása csak olyan módon valósítható meg, ha az egyszersmind képes előidézni a feketegazdaság visszaszorulását, az egyenlőbb közteher-elosztást, illetve azt, hogy jelentősen növekedjen az önkéntes adófizetési hajlandóság, és az ne csupán a hatósági ellenőrzés eszközeivel legyen kikényszeríthető. A jelenlegi adórendszer abból a hibás feltételezésből indul ki, hogy az alacsony jövedelemre bejelentettek adóterhelése nem változtatható, és ezáltal éppen az adórendszer azon elemi torzulását nem képesek kiszűrni, melynek eredményeként az adófizetők egy jelentős rétege vonja ki magát az adókötelezettségek alól.

A bizottság adóval kapcsolatos módosító javaslatai

• differenciált ellenőrzés és szankció alkalmazás a legális, transzparens vállalkozások esetében
• vizsgálati módszertan drasztikus javítása minden adózói kört érintően az eredményesség érdekében
• vagyonosodási vizsgálatok szintjének fenntartása a kikényszerített jogkövetés érdekében
• a jövedéki termékkörben a szigorított ellenőrzések megismétlése és folyamatos fenntartása
• a határidők hatóságok általi betartása
• külön adóbíróságok felállítása

A jelentést letöltheti innen (.doc)