Régiós adóverseny, 2013
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Az általános következtetés az, hogy a válság következtében megbillenő költségvetési egyensúly miatt a legtöbb ország igazított adórendszerén. Nem látható egyetlen üdvözítő megoldás, a különböző intézkedések egyelőre csak kísérletek. A forgalmi adók emelése nem általános, jellemzően a személyi jövedelemadók mértékei emelkednek. Emögött vélhetően az a feltételezés áll, hogy az alacsony személyi jövedelemadó-kulcsok egy zsugorodó gazdaságban nem fehérítik ki a jövedelmeket, így azok fenntartása többlet adóbevételeket nem hoz, míg a forgalmi adó emelése a versenyképesség ellen hat, és inflációt gerjeszt. Nálunk pont fordított kísérlet zajlik, az szja csökkent, a forgalmi adók emelkedtek.
A mértékek változása a régióban eddig nem hozta a hozzáfűzött reményeket, mivel a válság minden adóintézkedés hatékonyságát nagymértékben lerontja. Stagnáló vagy éppen csökkenő gazdaságban sem a gazdálkodók, sem a magánszemélyek, vagy másképpen sem a gazdaság, sem a társadalom nem a megszokott módon reagál. Magyarországon is hasonlóak az eddigi tapasztalatok: az szja kulcs csökkentése eddig nem fehérítette ki a jövedelmeket és nem szabadított fel eddig olyan jövedelmet, ami visszaáramlott volna a gazdaságba. Az adóbevétel kiesését az „unortodox” jelzővel illetett adóintézkedések szándékoztak pótolni, ennek viszont fékező hatása lett a gazdaságra, a hitelezésre.
Válságadót legutóbb két ország vezetett be: Románia és Szlovákia, amelyek szektorális adót léptettek hatályba két évre, de kisebb mértékben, mint nálunk. A legtöbb országban egyelőre nem nyúltak ehhez az eszközökhöz, így az eddigi tendenciák azt mutatják, hogy a magyar példa nem ragadós. A régiós országok általában nem alkalmaznak a Magyarországon tapasztalható multiellenes intézkedéseket, emiatt Magyarország pozíciója ezen a téren romlik a régióban annak ellenére, hogy a társasági adó 10–19 százalékos kulcsa a régió egyik legalacsonyabb adómértéke. A társasági adó azonban csak egy eleme a jövedelem elvonásának, mivel a teljes képhez a bevezetett különadókat is figyelembe kell venni. Az adórendszerek összehasonlíthatóságát tovább nehezítik a rezsicsökkentés típusú központi árszabályozási intézkedések, amelyeket szintén figyelembe kell venni, amikor a magyar adóterhelést összehasonlítjuk más országok adókondícióival.
A régiós országok összehasonlításában Magyarország megítélésére a szabályozó változások túlzott gyakorisága negatívan hat, emiatt a gazdasági folyamatok tervezhetősége nálunk nehéz, és ez a hosszú távú megtérülési számításokban figyelembe vett országkockázati tényezőt növeli.
Magyarország a sereghajtó
Ha a 15 régiós ország adó- és járulékterheit hasonlítjuk össze, akkor Magyarország még mindig nem áll jó helyen. 1000 eurós bruttó havi bérre készültek a számítások, és azt vizsgáltuk, hogy a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási kötelezettségek együttesen milyen nettó jövedelmeket eredményeznek a régiós országokban.A vizsgált mutató – az összes munkáltatói költség a nettó bér arányában – Magyarországon a legnagyobb, nálunk a legmagasabb a béreken az elvonás (100 nettó 196 költségbe kerül).
A vizsgált mutató – az összes munkáltatói költség a nettó bér arányában – Magyarországon a legnagyobb, nálunk a legmagasabb a béreken az elvonás (100 nettó 196 költségbe kerül). -->
