Világgazdaság Online

Különadót vethet ki az Országgyűlés, ha az Európai Bíróság vagy az Alkotmánybíróság jogszerűtlennek ítélné a kormány valamelyik döntését és kártérítésre kötelezhetné az államot. A gyakorlatban ez a mechanizmus akkor lépne működősbe, hogy ha az Európai Bíróság olyan összegre bünteti a kormányt, amelyet nem lehet kigazdálkodni a büdzséből.

A törvényt alkalmazni lehetne a már folyamatban lévő ügyekre is, vagyis a 272 milliárdos áfa-visszatérítést már lehetne különadókból finanszírozni. De ugyanígy kérdéses az is, nem ítélik-e az EU szabályaiba ütközőnek a telekomadót, a válságadót, a Malév támogatását, a magán-nyugdíjpénztárak állami tulajdonba vételét vagy a végtörlesztést, amellyel kapcsolatosan az Európai Bizottság épp tegnap közölte: tíz hetes határidőt ad Magyarországnak, hogy reagáljon az uniós aggályokra. A végösszeg mindösszesen több százmilliárdos nagyságrendű lehet.

Nem könnyítette meg a képviselők dolgát, hogy a javaslatot az új alkotmány átmeneti rendelkezései közt adták be, azon pontok közt, amelyek a kommumista vezetők bűneiről szólnak. Nem könnyű megtalálni a logikát abban sem, hogy a megyék adósságának átvállalásához benyújtott utolsó pillanatos módosító indítványban egyebek mellett egy sor új egészségügyi szabályról rendelkeznek, valamint némi költségvetési átcsoportosításról is. A legfontosabb ezek közül az, hogy a MÁV adósságából 64 milliárdot még idén átvállal az állam.

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a jövő évi adószabályokat. A változtatások értelmében a jelenlegi 30-ról 37 százalékra emelkedik az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) kulcsa, a munkaadó által fizetendő tb-járulék pedig 27 százalékos, szociális hozzájárulási adóvá változik.

A napirend előtti felszólalások és az interpellációk központjában Matolcsy György állt: a nemzetgazdasági miniszter több felszólalásában is védte az esetleges IMF-megállapodást, és magyarázta azt, miért látja jónak a gazdaság helyzetét. Elhangzott például az, hogy szerinte a gazdaságpolitika „változatlan és sikeres”, valamint az, hogy „a kormány egy még meg sem írt könyvből veszi a megoldásait”.

A parlamentben ugyan még nem volt téma, de benyújtotta a kormány a megváltozott munkaképességű emberek ellátásainak átalakításáról szóló törvényjavaslatot is, eszerint az érintettek jövőre rehabilitációs vagy rokkantsági típusú ellátást kaphatnának. Az ellátás – amelynek összege a minimálbér 30 és 50 százaléka között mozogna – feltétele az együttműködési kötelezettség, amely kiterjed például az aktív munkahelykeresésre, a felajánlott képzési vagy munkaerő-piaci programban való részvételre, valamint a rehabilitációs hatóság által felajánlott munkalehetőség elfogadására is.

„Az érintettek gyakran évek óta nem dolgoztak, az ő újbóli munkához segítésükhöz megfelelő szolgáltatási rendszer kellene” – szögezte le Scharle Ágota. A Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója úgy véli, a felajánlott munka vagy képzési program elfogadásának kötelezettsége jó irány, feltéve, hogy valóban lesz elegendő és hatékony képzés, tekintve, hogy a Munkaerőpiaci Alap nagy részét a közmunkaprogramokra tervezik fordítani.

„Nagyon bizonytalan a finanszírozás kérdése, nemcsak nálunk, hanem az összes hasonló szervezetnél, így vannak kétségeim azzal kapcsolatban, hogy a munkába illeszkedéshez szükséges képzésekre és a szükséges munkaerő-piaci szolgáltatásokra jut-e majd elegendő pénz” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Végh Katalin. Az értelmi sérülteket munkához segítő Salva Vita Alapítvány ügyvezető igazgatója azt mondta, az érintettek heterogén célcsoportot alkotnak, számukra nem csak szakképzésre, hanem sokszor készségfejlesztésre és a motiváció megteremtésére van szükség. Ennek keretei már most is működnek, de kérdéses, hogy a megnövekedett kapacitásra lesz-e majd elegendő forrás.