Világgazdaság Online

A Görögországéhoz hasonló adósságválság elkerülésére átfogó privatizációs programot jelentett be a portugál kormány. A balközép vezetés 17, jelenleg teljes mértékben állami tulajdonban álló vállalatból adna el részesedést a pénzügyi, az energia-, a biztosítási, a papíripari, a postai, a vasúti, valamint a légiközlekedési szektorban. Lisszabon négy év alatt 6 milliárd eurós bevételt remél; ebből 1,2 milliárd az idén, 1,8 milliárd pedig jövőre folyna be. A privatizációs program végrehajtásával az államadósság négy százalékkal mérséklődhet.
Az állami vagyontárgyak ér-tékesítési tervét felvázoló stabilitási és növekedési programot Fernando Teixeira dos Santos pénzügyminiszter már az uniós pénzügyminiszterek e heti találkozóján bemutatta, az ország parlamentje pedig március 25-én vitázhat róla. A dokumentum azzal érvel, hogy a privatizáció az adósság csökkentése mellett az érintett szektorok hatékonyságának és termelékenységének a javulásához is hozzájárul.
Költségvetésének rendbetételére a portugál kormány a múlt héten már bejelentett egy szigorú megszorítási programot. Ennek keretében megnyirbálják a jóléti kiadásokat, befagyasztják a közszféra béreit, és eltörölnek egyes adókedvezményeket.
Görögországban ugyancsak része a válságkezelésnek a privatizáció. Bár George Papandreu miniszterelnök elutasította azokat a német felvetéseket, hogy az ország akár lakatlan szigetek eladásából is pénzhez juthatna, Athén állami vagyontárgyak értékesítéséből az idén 2,5 milliárd eurót, vagyis a GDP egy százalékának megfelelő összeget remél beszedni. A legnagyobb falatnak az OPAP szerencsejáték-monopólium 34 százalékos állami tulajdonrészének eladása vagy csökkentése ígérkezik.
Kalapács alá kerülhet a Hellenic Postbank ugyancsak 34 százalékos állami szelete, és elemzői várakozások szerint a kormány azzal az opcióval is él majd, hogy eladja az OTE távközlési cégben meglévő 10 százalékos tulajdonrészét a Deutsche Telekomnak, amely már 30 százalékkal rendelkezik a vállalatban. Athén mindemellett a fővárosi vízközművet, egy olajfinomítót és több kaszinót is eladhat, sőt, kalapács alá kerülhet több Airbus A340-es repülőgép is, amelyek még az Olympic Airlines privatizációja előtt kerültek a pénzügyminisztérium tulajdonába.
Nem csak a legnagyobb adósságterhek alatt nyögő európai kormányok igyekeznek azonban a privatizáció eszközével enyhíteni pénzügyi gondjaikon. Varsóban sem titkolják, hogy az állami vagyontárgyak értékesítésének fontos szerepet szánnak a deficit mérséklésében. A kormány az idén legalább 25 milliárd zlotys (6,5 milliárd euró) privatizációs bevételre számít, és ebből 3,7 milliárdot már teljesített is: sikerült eladni a KGHM rézbánya 10, a Lotos olajfinomító 13 és az Enea energiacég 16 százalékát. Az értékesítésre kiszemelt cégek között szerepel még a PGE és Tauron nevű közmű, a Bogdanka szénbánya, a PZU biztosító és a varsói tőzsde. Máshol ugyanakkor a válság éppenséggel megakasztotta a korábban elindított privatizációs programot. Svédországban 2006-os megválasztása után a jobbközép kormány az ország valaha volt legnagyobb ilyen programját jelentette be, és sikerült is eladnia többek között az Absolut vodkát is gyártó Vin & Spirit nevű vállalatot. Bár a válság miatt beszűkült piaci lehetőségek eltántorították Stockholmot a folytatástól, Mats Odell pénzpiacokért felelős miniszter a tavalyi év végén nem zárta ki, hogy lesznek még eladások a szeptemberi választások előtt. Fredrik Reinfeldt miniszterelnök akkoriban a Vattenfall nevű energiacsoportot jelölte meg mint olyat, amely profitálhatna egy új kisebbségi tulajdonos megjelenéséből, Maud Olofsson vállalkozásügyi miniszter pedig az előző hónapban az SAS légitársaságban meglévő 21,4 százalékos svéd állami tulajdonrész mérséklésének kívánatosságáról beszélt.
EUobserver, The Wall Street Journal, Reuters