Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak
×Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.
Belépés
×GAZDASÁG / GAZDASÁGPOLITIKA
Biztonságban van-e Simor András? Ha nyer a Fidesz, változhat a monetáris politika
2010. 2. 9. 05:00|Utolsó módosítás: 2010. 2. 9. 10:13|Gazdaság » Gazdaságpolitika
A közelgő áprilisi választások kapcsán megélénkült a találgatás, sor kerülhet-e változásra a monetáris politika terén. Többen még egy esetleges elnökcserét is felvetettek, ám ez a szakértők szerint nem politikai döntés kérdése. Nemcsak a jegybanktörvény, de nemzetközi vállalások is védelmet nyújtanak Simor András pozíciójára, viszont egy monetáris politikai irányváltás nem elképzelhetetlen. A jelenlegi elnök a korábbiakhoz képest kevésbé számít konfrontatívnak, ám ebben még változást hozhat, ha a Fidesz állíthat kormányt tavasszal.
Az együttműködés azonban már csak az IMF-től és az EU-tól kapott hitel miatt sem szűnhet meg a kormány és a monetáris hatóság között.
Többször előfordult már éles szembenállás a jegybank és a kormány között. Surányi György és az Orbán-kormány viszonya sem volt teljesen zökkenőmentes, bár a szigorúan monetáris politikai kérdésekben nem volt lényegesebb vita. Járai Zsigmond és a Medgyesy-, majd Gyursány-kabinet viszont rendszeresen éles szavú bírálattal illették egymást, előbbi a fiskális fegyelmet hiányolta, míg utóbbiak túl szigorúnak ítélték a pénzpolitikát. Ennek ellenére Bod Péter Ákos 1995-ös távozását követően nem volt példa arra, hogy egy elnök ne töltötte volna ki a jegybank élén a mandátumát. Akkoriban egyébként még nem volt olyan fokú függetlensége a monetáris hatóságnak, mint a 2001-es jegybanktörvény életbelépését követően.
A konkrét viták mellett azonban különböző iskolák szembenállása érhető tetten a háttérben. Az egyik – mindeddig főáramnak tekinthető – vonulat a jegybank teljes függetlenségét tartja szükségesnek, és a fiskális politikát csak ehhez idomulva látja hatékonynak. A másik szemlélet szerint viszont össze kell hangolni a gazdaságpolitika két fő ágát, úgy lehet összességében hatékony a rendszer. Van, aki szerint viszont ott a probléma, hogy utóbbit gyakran az adósság csendes elinflálásával azonosítják, amelynek viszont láttuk a következményeit 1995-öt követően. Közel egy évtizedig nem sikerült letörni a pénzromlást a viszonylag szigorú monetáris politikával sem, igaz, voltak egyéb akadályok is (például a sávos árfolyamrendszer alkalmatlansága).
A jegybankot ért bírálatok azonban nem jelentik a monetáris politikai függetlenség megsértését, bár szakértők szerint szerencsésebb, ha bizonyos típusú viták a háttérben zajlanak. Arra is volt azonban példa, hogy a jegybankelnök elmozdítása nélkül, de hozzányúlt a kormány a monetáris politika intézményrendszeréhez. Emlékezetes, a Gyurcsány-kormány kibővítette a monetáris tanács taglétszámát tizenegy főre, több akkori vélemény szerint galambokat, vagyis lazább kamatpolitikát szorgalmazókat ültetve a testületbe. A lépés azonban nem igazán gyakorolt hatást a kamatszintre, nem lettek kevésbé egységesek a kamatdöntések, és a szavazások során jellemzően nem került kisebbségbe a vezetés, de semmiképpen nem tett jót a monetáris politika hitelességének.
Nincs mód az MNB élén gyors elnökcserére a jelenlegi intézményrendszer keretei között, és ezekhez nem is lenne szerencsés hozzányúlni a piac szempontjából – vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Egy esetleges változtatás kapcsán az Európai Központi Bank és más nemzetközi szervezetek rosszallására is számíthatnánk a szakértő szerint, aki a téma felvetését és a találgatásokat a választási kampány részének tekinti, így kiváró álláspontot javasol az ügyben.
Szakmai szinten is láthatók viták a jegybank szerepét illetően, az eddigi, főként inflációcsökkentő monetáris politikák mellett alakult ki a globális pénzügyi válság – fejtette ki Barcza György , a K&H Bank vezető elemzője. Bizonyos értelemben ennek megjelenését látja a szakértő a mostani vitában is, bár nálunk nem a szakma, hanem a politikusok feszegetik a kérdést. A vitákat azonban addig nem tartja károsnak Barcza, amíg a jegybanktörvényhez nem nyúlnak a szereplők, mert utóbbit ő is károsnak tartaná.
A jegybank és a kormány viszonyában az is változást jelentett az IMF-mentőöv kapcsán, hogy nem ad ki független fiskális elemzést az MNB, amikor erre fény derült, akkor több szakértő is rosszallásának adott hangot.
A független elemzés ugyanis a jegybanki hitelesség egyik alapköve. Barcza ezen a téren lát az utóbbi hónapokban pozitív elmozdulást, mint például az állami vállalatok adósságának konszolidációs igényéről készített jegybanki elemzést, amely szerepelt a novemberi inflációs jelentésben. A szakértő egyébként célszerűnek tartaná az államháztartási könyvelés alapoktól történő újragondolását, mivel mára áttekinthetetlenné vált. Erre példának hozta a görögök esetét, de nálunk is szerepet játszott a hitelesség elvesztésében a transzparencia hiánya.
Az eddigi kormányváltások története is ezt mutatja: rendszerint rövid időn belül kényszerült távozásra a PSZÁF vezetője ezekben az esetekben, ezt az is lehetővé tette, hogy az MNB élén álló kollégájánál lényegesen gyengébb törvényi védelemben részesül.
Többször előfordult már éles szembenállás a jegybank és a kormány között. Surányi György és az Orbán-kormány viszonya sem volt teljesen zökkenőmentes, bár a szigorúan monetáris politikai kérdésekben nem volt lényegesebb vita. Járai Zsigmond és a Medgyesy-, majd Gyursány-kabinet viszont rendszeresen éles szavú bírálattal illették egymást, előbbi a fiskális fegyelmet hiányolta, míg utóbbiak túl szigorúnak ítélték a pénzpolitikát. Ennek ellenére Bod Péter Ákos 1995-ös távozását követően nem volt példa arra, hogy egy elnök ne töltötte volna ki a jegybank élén a mandátumát. Akkoriban egyébként még nem volt olyan fokú függetlensége a monetáris hatóságnak, mint a 2001-es jegybanktörvény életbelépését követően.
A konkrét viták mellett azonban különböző iskolák szembenállása érhető tetten a háttérben. Az egyik – mindeddig főáramnak tekinthető – vonulat a jegybank teljes függetlenségét tartja szükségesnek, és a fiskális politikát csak ehhez idomulva látja hatékonynak. A másik szemlélet szerint viszont össze kell hangolni a gazdaságpolitika két fő ágát, úgy lehet összességében hatékony a rendszer. Van, aki szerint viszont ott a probléma, hogy utóbbit gyakran az adósság csendes elinflálásával azonosítják, amelynek viszont láttuk a következményeit 1995-öt követően. Közel egy évtizedig nem sikerült letörni a pénzromlást a viszonylag szigorú monetáris politikával sem, igaz, voltak egyéb akadályok is (például a sávos árfolyamrendszer alkalmatlansága).
A jegybankot ért bírálatok azonban nem jelentik a monetáris politikai függetlenség megsértését, bár szakértők szerint szerencsésebb, ha bizonyos típusú viták a háttérben zajlanak. Arra is volt azonban példa, hogy a jegybankelnök elmozdítása nélkül, de hozzányúlt a kormány a monetáris politika intézményrendszeréhez. Emlékezetes, a Gyurcsány-kormány kibővítette a monetáris tanács taglétszámát tizenegy főre, több akkori vélemény szerint galambokat, vagyis lazább kamatpolitikát szorgalmazókat ültetve a testületbe. A lépés azonban nem igazán gyakorolt hatást a kamatszintre, nem lettek kevésbé egységesek a kamatdöntések, és a szavazások során jellemzően nem került kisebbségbe a vezetés, de semmiképpen nem tett jót a monetáris politika hitelességének.
Nincs mód az MNB élén gyors elnökcserére a jelenlegi intézményrendszer keretei között, és ezekhez nem is lenne szerencsés hozzányúlni a piac szempontjából – vélekedik Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Egy esetleges változtatás kapcsán az Európai Központi Bank és más nemzetközi szervezetek rosszallására is számíthatnánk a szakértő szerint, aki a téma felvetését és a találgatásokat a választási kampány részének tekinti, így kiváró álláspontot javasol az ügyben.
Szakmai szinten is láthatók viták a jegybank szerepét illetően, az eddigi, főként inflációcsökkentő monetáris politikák mellett alakult ki a globális pénzügyi válság – fejtette ki Barcza György , a K&H Bank vezető elemzője. Bizonyos értelemben ennek megjelenését látja a szakértő a mostani vitában is, bár nálunk nem a szakma, hanem a politikusok feszegetik a kérdést. A vitákat azonban addig nem tartja károsnak Barcza, amíg a jegybanktörvényhez nem nyúlnak a szereplők, mert utóbbit ő is károsnak tartaná.
A jegybank és a kormány viszonyában az is változást jelentett az IMF-mentőöv kapcsán, hogy nem ad ki független fiskális elemzést az MNB, amikor erre fény derült, akkor több szakértő is rosszallásának adott hangot.
A független elemzés ugyanis a jegybanki hitelesség egyik alapköve. Barcza ezen a téren lát az utóbbi hónapokban pozitív elmozdulást, mint például az állami vállalatok adósságának konszolidációs igényéről készített jegybanki elemzést, amely szerepelt a novemberi inflációs jelentésben. A szakértő egyébként célszerűnek tartaná az államháztartási könyvelés alapoktól történő újragondolását, mivel mára áttekinthetetlenné vált. Erre példának hozta a görögök esetét, de nálunk is szerepet játszott a hitelesség elvesztésében a transzparencia hiánya.
Máshol még lehet változás
Sokkal valószínűbb a váltás a pénzügyi felügyelet terén, mint a jegybanknál. Bár Farkas Ádám PSZÁF-elnök teljesítményére szakmai panasz nem volt egyik oldal részéről sem, egy átfogó szabályozási átalakítás könnyen elsodorhatja a vezetőt.Az eddigi kormányváltások története is ezt mutatja: rendszerint rövid időn belül kényszerült távozásra a PSZÁF vezetője ezekben az esetekben, ezt az is lehetővé tette, hogy az MNB élén álló kollégájánál lényegesen gyengébb törvényi védelemben részesül.
Szerző: Benke Dávid
A cikk küldése e-mailben
×HOZZÁSZÓLÁSOK
- 1. Szomszed032010. 2. 9. 17:46
Két úr szolgája, vagy még több.
Jelentem a moderátornak!
Tíz hozzáértővel karöltve.
Jelentem a moderátornak! ×
Tisztelt Látogatónk!
Ha hozzá kíván szólni cikkeinkhez és még nem regisztrálta magát, ide kattintva megteheti.
Adatai megadása után a belépéshez szükséges jelszavát emailben küldjük el Önnek.
HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ
- Szöveg mérete
- Cikk továbbküldése
- Cikk nyomtatása
- Ossza meg!

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK
A ROVAT TOVÁBBI HÍREI
- Legfrissebb
- Legolvasottabb
- Legvitatottabb
- 20:57 Veszélyben az MDF fővárosi listája - Csapody visszalépéssel fenyeget
- 18:26 Romániában már a traktoroknál is elindították a roncsprogramot
- 18:01 S&P: az OTP a vártnál jobban bírta a válságot
- 15:20 Különadót vetnének ki a bankokra a brit konzervatívok
- 12:35 Már Greenspan is szigorúbb felügyelet alá venné a bankokat
- Orbán: Szükség lesz rendkívüli intézkedésekre
- Beszédelemzés - Gyurcsány néha magától is meghatódott
- Mit ígérnek? A Fidesz-program a legkevésbé megalapozott
- Gyurcsány: Jobban élünk, mint nyolc éve - Fotók!
- Hamarosan műtik az Erste támadóját! Fotók!
- Egyre többen "potyáznak" a Volán-járatokon
- Ennyit a forintról?
- Gyurcsány: Az utóbbi fél évezred legsikeresebb évtizedét éljük
- Kevesebb fizetéssel is beérnék az álláskeresők
- Itt a Fidesz lehetséges kormánynévsora!
BUX (zárva)
2010. március 19. 16:3623 546,14
-1.93%
A BÉT információi alapján az adatokat a Magyar Vendor szolgáltatja.
15 perccel késleltetett adatok!
15 perccel késleltetett adatok!
Kiemelt témák
Angela Merkel
| Bajnai Gordon
| Barack Obama
| Ben Bernanke
| Bokros Lajos
| Dávid Ibolya
| Demszky Gábor
| Fodor Gábor
| Gordon Brown
| Gyurcsány Ferenc
| Lendvai Ildikó
| Mesterházy Attila
| Orbán Viktor
| Oszkó Péter
| Simor András
| Sólyom László
| Szili Katalin
| Veres János
| Vlagyimir Putyin
| Vona Gábor
Hazai pénzpiaci alap 3 havi teljesítmény
- Budapest (I.) Állampapír Befektetési Alap 2.2%
- MKB Prémium Nyíltvégű Pénzpiaci Befektetési Alap 1.96%
- Raiffeisen Pénzpiaci Alap 1.78%
A 2006-ot megelőző felelőtlen költségvetési és jövedelempolitika jól mutatta a belső keresletélénkítés korlátait. ... A belső fogyasztásnak az államadósság növekedéséből finanszírozott mesterséges élénkítése tehát nem hogy segítette volna a hazai gazdaság, azon belül is a kis- és középvállalkozói szektor felzárkózását, de éppen erre az időszakra tehető, hogy ez a szektor a régiós versenytársaktól fejlődésben, hatékonyságban egyre inkább lemaradt... További írások itt találhatóak »
Üres előadók, kávézgató diákok. „Elég nekem a kettes, úgysem nézi senki.” Ezzel a látvánnyal és hasonló mondatokkal szembesülünk sok egyetemen. Addig különösebben engem sem zavart ez a hozzáállás, amíg nem helyeztem át a székhelyemet Szingapúrba, és nem ismertem meg az ottani egyetemen a mentalitást és a folyamatos hajtást. De mi is a különbség oka? További írások itt találhatóak »
Elsőrendű fontosságú lenne, hogy a pártok hivatalosan is megfelelő nagyságú (a mainak a többszöröse) összegekkel rendelkezzenek politikai kampányuk finanszírozására, ne pedig rejtett módon tegyék ezt További írások itt találhatóak »
3 havi teljesítmény alacsony kockázat (klasszikus)
- Villamosenergia-ipari Társaságok Nypt 3.18%
- MKB Nyugdíjpénztár 3.11%
- Vasutas Önkéntes- és Magánnyugdíjpénztár 3.08%







Árnyomás az árampiacon
Drámai zuhanásban a lakáspiac
Csányi birodalma: Kiútkeresés a válságból
Rekordalacsony ráta
Hungarikumok: világhír, de csak itthon
Spórolnak a Volánok
Megszorítások mindenhol
Árrobbanás előtt a hazai földpiac
Nyomul a PC-ipar
Erősödő keleti verseny
Ingatlanadó: újabb kudarc