Világgazdaság Online

Tekintettel a munkanélküliségre, amelynek rátája 2007 óta 8,4 százalékról 9,7 százalékra növekedett (ez a legmagasabb szint 12 év óta) a francia elnök nem akar tétlen maradni, még ha a reform népszerűtlennek számít is. Számos részlet még nyitott ugyan, ám valószínű, hogy a francia kormány az áfa-emelését fogja javasolni, ami minden franciának húsbavágó lesz a bevásárlásnál. Ennek fejében a hír szerint csökkentik a munkaadókat terhelő szociális adókat, és ennek köszönhetően vonzóbb lesz a munkahelyteremtés. Ám azt, hogy a munkavállalókat terhelő szociális adókat is csökkentik-e egyidejűleg, még nem döntötték el - hangoztatták francia kormánykörökben a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ).

A lap utal arra,hogy Sarkozy január 18-ra szociális csúcsértekezletre hívta meg a munkaadókat és a szakszervezeteket. A munkavállalók érdekképviseletei, valamint a  szocialista párt azonban elutasítják az áfa emelését. A politikai centrumban tevékenykedő Francois Bayrou elnökjelölt egyenesen "veszélyes ötletnek" nevezte az intézkedést. Ám Sarkozy az elnökválasztás előtt az utolsó pillanatig a francia munkanélkülieket támogató elszánt harcosaként akar fellépni. Ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy az áfa importtermékeket sújtana, nem pedig francia exportcikkeket. Ez rendben van, de elhallgatja ugyanakkor, hogy a Franciaországban eladott francia áruk is adókötelesek.

Sarkozy tehát dilemma előtt áll – írja a FAZ. Egyfelől aligha vitatja bárki, hogy a munkaadókat tehermentesíteni kell. A jelenlegi válságban ugyanis egyre több munkahely szűnik meg az iparban. A világkereskedelemben való részarány csökkenése a francia vállalatok versenyképességének csökkenését jelzi. A francia számvevőszék tavalyi vizsgálata szerint a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulások 2008-ban a francia GDP 12,2 százalékának felelek meg, Németországban ez az arány csak 6,5 százalék volt.

Ha persze a munkaadók és a munkavállalók által fizetett szociális hozzájárulásokat és adókat vesszük figyelembe, úgy a munkatényezőre rakodó megterhelés 2008-ban Franciaországban 22,8 százalék volt, Németországban pedig 21,8 százalék. A Németország javára mutatkozó 1 százalékpontos előny csekélynek tűnik. "Ám 2000-ben Franciaország még 1,5 százalékpontos előnnyel rendelkezett. Ez a változás pedig  igencsak jelentős" - írja a számvevőszék .

De hogyan lehetne pótolni a hiányzó adóbevételeket?  Tekintettel a magas állami eladósodottságára és az AAA hitelminősítés elvesztésének fenyegetésére, Franciaország nem engedheti meg magának újabb hitelek felvételét. A 19,6 százalékos áfa ugyan a magasabb értékekhez tartozik az Európai Unióban, mégis a magánfogyasztás számít a megfelelő megoldásnak az adópótlásra.