BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

IMF: ezermilliárd dolláros tűzfal

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Mintegy 430 milliárd dollárral növelik az IMF válságkezelő alapját a G20-ak, hogy szükség esetén meg tudják akadályozni az eurózóna beborulását. A megvalósítás azonban csúszhat, mivel egyes országok a kvótareform végrehajtásához kötik a kifizetést.

Több mint duplájára növelik a G20 államok a Nemzetközi Valutalaap kríziskezelő alapját, jelentették be a világ húsz vezető gazdaságának képviselői hétvégi tanácskozásuk után Washingtonban. A most elhatározott 430 milliárd dollárnyi kölcsönnyújtásnak köszönhetően az IMF mintegy 800 milliárd dolláros alap felett rendelkezik majd, ha pedig a krízisben lévő országok számára már odaítélt Valutaalap-hiteleket is beszámítjuk, akkor egy több mint ezermilliárd dolláros tűzfalról van szó.
Az IMF megerősítésével a világ vezető országai „előremenekültek”: így próbálják bebiztosítani, hogy az euróövezeti válság mélyülése esetén is legyen elég pénze az intézménynek a helyzet kezelésére.

Vagyis: ha Olaszország, Spanyolország vagy – immár másodszor – Por­­tugália a fizetésképtelenség szélére sodródna, akkor az IMF – az EU-val közösen – mentőhiteleket nyújtana számára. Ezek segítségével az adott országok elkerülnék a csődöt, azaz továbbra is képesek lennének törleszteni adósságaikat hitelezőik felé – az IMF-hitelek nagyrészt tehát közvetve utóbbiakhoz kerülnének, mint azt Görögország esete is példázza.

A 430 milliárd dollárból 200 milliárd dollárt az eurózóna országai biztosítanak majd, ebből Németország több mint 40 milliárd eurót utal át az IMF-nek a Bundesbankon keresztül. Az úgynevezett gyorsan fejlődő „BRIC országok” (Brazília, Oroszország, India, Kína) összesen 72 milliárd dollárt dobnak majd be a kalapba, Japán egyedül 60 milliárd dollárt fog állni, Nagy-Britannia, Szaúd-Arábia és Dél-Korea 15-15 milliárddal támogatja meg az IMF-et, és ehhez jönnek még kisebb befizetések – Svédország részéről például tízmilliárd dollár.

Az IMF legnagyobb részvényese, az Egyesült Államok viszont ezúttal semmivel sem járul hozzá az alap felpumpálásához – mint ahogy Kanada sem. Az USA ezt azzal indokolta, hogy a Valutaalapnak már elegendő forrás áll rendelkezésre, Európa pedig elég erős ahhoz, hogy saját maga megoldja a problémáit. Elemzők szerint egy ilyen lépés amúgy sem lett volna túl népszerű az amerikai lakosság körében, így borítékolni lehetett, hogy az amerikai kormány bő fél évvel a választások előtt nem fogja vállalni azt.

Hogy a mostani 430 milliárdnyi pluszforrás – az euröóvezeti mentőalapokkal együtt – valóban elég lesz-e a válságkezelésre és a piacok megnyugtatására, az egyelőre kérdéses. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója szerint a mostani döntés „kiemelkedően fontos”, és megfelelő eszközt biztosít a krízis leküzdésére. Optimistának mutatkozott Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa is, aki szerint Európának a találkozón „sikerült elérni a fő célját”, Mario Draghi, az Európa Központi Bank elnöke szerint pedig bizakodásra okot adó eredmény született.
Egyes elemzők viszont borúsabban látják a helyzetet: „A 430 milliárd szép summa, és valószínűleg jön majd hozzá még pár milliárd. Ne legyen azonban kétségünk afelől: a piac arra a konklúzióra fog jutni, hogy nincs az a szám, ami elég nagy lenne” – mondta a Reutersnak Davis Keeble, a Credit Agricole elemzője.

Tovább árnyalja az összképet, hogy egyes országok csak késve utalhatják át részüket az IMF-nek. Közéjük tartozik például Nagy-Britannia, amely a még 2010-ben elfogadott, ám azóta megrekedt „kvótareform” végrehajtásához köti a kifizetést a Financial Times szerint. A reformhoz többek között az amerikai kongresszus jóváhagyása is kell, ez azonban az elnökválasztás miatt idén nem várható. A BRIC-országok közül Brazília szintén jelezte, hogy a reform életbe léptetése a feltétele a hozzájárulásnak. Ennek nyertesei a BRIC országok lennének, mert nagyobb szerepet kapnának az IMF döntéshozatali mechanizmusában.

Népes magyar küldöttség tárgyalt Washingtonban

Az IMF és a Világbank hétvégén megtartott tavaszi ülésén jelen volt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is, aki ezzel párhuzamosan egyeztetett David Liptonnal, a valutaalap vezérigazgató-helyettesével és Reza Moghadammal, a valutaalap európai főosztályának igazgatójával. Az IMF rendezvényének apropóján az amerikai fővárosban tárgyalt Simor András, a jegybank elnöke és Fellegi Tamás, az IMF–EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter is.

A két szervezet ülésén a Nemzetgazdasági Minisz­tériumot Matolcsy György mellett Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bankot Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök képviselte.

Lapzártánkig nem szivárgott ki hír a magyar érintettségű tárgyalásokról.

A két szervezet ülésén a Nemzetgazdasági Minisz­tériumot Matolcsy György mellett Pleschinger Gyula államtitkár és Nátrán Roland helyettes államtitkár, a Magyar Nemzeti Bankot Simor András elnök és Karvalits Ferenc alelnök képviselte.

Lapzártánkig nem szivárgott ki hír a magyar érintettségű tárgyalásokról. -->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.