Világgazdaság Online

Mentőöv. Közös uniós pénzügyi alap felállításának lehetőségét fontolgatja az Európai Bizottság – közölte tegnap a brüsszeli testület szóvivője. Az „európai IMF” ötletével a hétvégén állt elő Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter, és időközben Párizs, Róma, Luxemburg és a bizottság is támogatólag nyilatkozott az elképzeléssel kapcsolatban. Olli Rehn monetáris ügyekért felelős biztos már vasárnap úgy fogalmazott, az Európai Bizottság kész támogatni minden olyan közös uniós pénzügyi eszköz létrehozását, amely mögött felsorakoznak az euróövezet országai.
Schäuble szerint elsősorban a monetáris unió „belső szilárdságának” erősítése miatt van szükség egy olyan intézmény létrehozására, amely a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló módon képes kezelni az euróövezeten belül a pénzügyi szükséghelyzeteket. Bár a legtöbb elemző a görög hitelválságot látja a kezdeményezés fő kiváltójának, a berlini pénzügyi tárca tegnap nyilatkozatban szögezte le, az alap nem Athén problémáinak rövid távú megoldását lesz hivatott szolgálni, hanem a jövőbeni hasonló helyzetek elkerülését.
Német sajtóértesülések szerint Schäuble várhatóan április végéig áll elő konkrét javaslatokkal, de közben más uniós partnerekkel is folyamatosan egyeztetni kíván. Az euróövezet több országa máris támogatásáról biztosította Németországot.
„Teljes mértékben pártolom egy olyan uniós eszköz létrehozását, amely segít a válságok megelőzésében” – kommentálta a felvetést Jean-Claude Juncker luxemburgi kormányfő, az euróövezet országait tömörítő Eurogroup elnöke. Jean Arthuis, a francia szenátus pénzügyi bizottságának elnöke szintén üdvözölte a közös európai alap ötletét, ugyanakkor figyelmeztetett, a kivitelezés várhatóan igen nehézkes lesz, hiszen egy ilyen változtatáshoz valószínűleg az uniós alapszerződés módosítására lesz szükség. Giorgio Napolitano olasz államfő pedig úgy fogalmazott, az EKB, illetve a többi uniós intézmény végre tudatára ébredt: valami nagyon fontos hiányzik a válságmegelőzést szolgáló „szerszámosládájukból”.
Az EKB monetáris tanácsa ugyanakkor még nem fogalmazott meg egységes álláspontot a javaslattal kapcsolatban. A testület görög tagja, Georgiosz Provopulosz mindenesetre úgy nyilatkozott, a fegyelmezett jövőbeni monetáris politika minden ilyen jellegű újítást feleslegessé tehetne.
Az Európai Bizottság szóvivője tegnap igyekezett hangsúlyozni, az egyeztetések még kezdeti és „nagyon nyitott” stádiumban vannak, ezért pillanatnyilag azt sem lehet pontosan tudni, az európai alap csak egy új pénzügyi eszköz lenne, vagy esetleg önálló költségvetéssel rendelkező intézmény. Brüsszel egyelőre azzal kapcsolatban sem foglalt állást, hogy a változtatáshoz szükséges lesz-e a 27 tagállam egyöntetű támogatását megkövetelő alapszerződés-módosítás.
Berlin elképzelései ugyanakkor már jóval kiforrottabb képet mutatnak. A német tervek szerint egy bajba került euróövezeti ország csak a monetáris unió többi tagjának egybehangzó támogatása mellett kaphatna pénzügyi mentőövet, miközben a szavazáson az érintett állam nem vehetne részt. Ezenfelül a euróországoknak kötelezniük kellene magukat, hogy nem veszik igénybe az IMF segítségét.
A segítség megítélése Schäuble elképzelései szerint semmiképp nem lehetne automatikus, és így az államcsőd továbbra is megmaradna lehetséges veszélyként az eladósodott államok számára. Végső következményként pedig a monetáris unióból való kilépés lehetősége is fennállna. Reuters, FTD, Handelsblatt