Óriási adót fizethetnek a legnagyobb médiacégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA reklámadó bevezetéséről szóló törvényjavaslat munkapéldányát tette közzé pénteken a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a kormányportálon. A tárca közlése szerint a kabinet a törvényjavaslat végleges szövegéről a soron következő kormányülésen fog dönteni. Ezután nyújtják be a végleges változatot az Országgyűlésnek.
A munkapéldány szerint az adó alanya a reklám közzétevője, alapja a reklám-közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétel. Adóköteles lenne a külföldi illetőségű szervezetek belföldi fióktelep útján végzett reklám-közzétételi tevékenysége is.
Az adó mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék; az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék; az adóalap 5 milliárd forintot meghaladó, de 10 milliárd forintot meg nem haladó része után 10 százalék; az adóalap 10 milliárd forintot meghaladó része után 20 százalék.
"Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a reklám közzétételi tevékenységéből származó adóévi nettó árbevétele" - tartalmazza a kormény honlapján olvasható "2013. évi ... törvény". Az NGM szerint az intézkedésre a túlzottdeficit-eljárás lezárása miatt van szükség.
A 2013. adóévben az adó alanya az, aki 2013. április 1. napján vagy azt követően a 2013. évben reklám közzétételi tevékenységet végez. A szövegből az is kiderül, hogy már idén fizetni kell az új adót.
Reklámnak minősül a reklámtörvény szerinti gazdasági reklám, illetve a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény szerinti támogatás, valamint televíziós vásárlás. Nem minősül reklámnak a politikai reklám, illetve a társadalmi célú reklám.
A reklámközlők - a tervezet szerint - az idén július 20-áig kötelesek megállapítani és bevallani a reklámadót, továbbá két egyenlő részletben, 2013. augusztus 20-áig, illetve 2013. november 20-ig kötelesek azt megfizetni.
"Semmilyen előzetes egyeztetés nem volt a kormánnyal. Így az adózók köre és a mérték sem ismert. Nem mindegy, hogy a hirdetőt vagy a médiacéget terhelné az adó" – mondta lapunknak a Magyar Reklámszövetség főtitkára. Balogh Virág emlékeztetett: tavaly mintegy 2,9 százalékkal zsugorodott a hazai reklámköltés, amelynek összege 174 milliárd forint volt.
Továbbra is a televíziós szegmens a legnagyobb, ennek 48,7 milliárd forintos bevétele 11,3 százalékos esést mutat, a sajtópiac 37,3 milliárdja 10,4 százalékos csökkenést jelez. Ellenben az online és mobilhirdetések 18 százalékos növekedéssel 33,6 milliárd forintot értek el. A két nagy kereskedelmi televízió közöl a TV2 2011-ben 8,9 milliárd forintos veszteséget termelt, fő konkurense viszont 2,6 milliárd forintos nyereségnek örülhetett.
Legutóbb a Vidékfejlesztési Minisztérium rukkolt elő médiaadóval, de akkor legalább a konkrét tervezet is ismert volt. Július 1-jétől szerettek volna 0,5 százalékos különadót kivetni a médiacégek éves reklámbevételeire az Országos Meteorológiai Szolgálat finanszírozása érdekében. A néhány nap után elvérzett javaslat csak a televíziókra és az online sajtóra vonatkozott volna.


