Világgazdaság Online

Megtört a válságból való kilábalás, elsősorban az építőipar és a mezőgazdaság jelenti a visszahúzó erőt, de belföldi kereslet híján nincs esély jobb teljesítményre. A második negyedévre az előzetes adattal megegyező, egyszázalékos GDP-növekedésről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Ez a múlt év azonos időszakához hasonlított, azaz nagyon gyenge viszonyítási alaphoz képesti bővülést jelenti, amely a naptári hatás kiszűrésével csak 0,8 százalékos.
Az első negyedévben még pozitív meglepetésnek számított, hogy hajszálnyival a pozitív tartományba került a mutató, most viszont megtorpant a javulás, amit a szezonálisan kiigazított index stagnálása is mutat. Az első fél év 0,5 százalékos átlagos növekedéséhez képest számottevő gyorsulásra nem is nagyon számítanak az elemzők, a többség legfeljebb egyszázalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek 2010 átlagában a tavalyi 6,3-es mínusz után. Mindez azt jelenti, hogy a gazdaság átlagos teljesítménye jelenleg a 2006-os szintet sem éri el, és az év során még nem is fogja. Érezhető bővülésre inkább jövőre lehet számítani, ám ennek külső feltételei igen sok kockázatot tartalmaznak.
A részletes statisztikából ráadásul az is kiderült, hogy a már ismerten gyenge építőipari teljesítmény mellett a mezőgazdaság is óriási visszaesést szenvedett el. Utóbbi az építéseket közelítő, majdnem 10 százalékos mínuszban volt az első fél évben, ez azért meglepő, mert már tavaly is két számjegyű hanyatlás volt a szektorban, azaz messze a gazdasági átlagnál jobban zuhant. Az agrárium eredményei azonban nagyban függnek az időjárástól, és 2008 ebből a szempontból kiemelkedő, míg a tavalyi egy átlagos év volt. A 2010-es csapadékos tavasz és nyár összességében inkább kedvezőtlen volt, ráadásul ár- és belvizek csökkentették le a termőterületet.
Hogy mégis pozitív tudott lenni a GDP-növekedés, abban nagy szerepe van az iparnak. Zömmel azonban itt is a kivitelre termelő multinacionális cégek, illetve azok beszállítói köre alkottak maradandót. A szolgáltató szektor már kevésbé muzsikált jól, összességében 0,4 százalékos csökkenéssel abszolválta az első hat hónapot. Ezen belül is vegyes a kép, míg a válságot visszaesés nélkül átvészelő pénzügyi szektor továbbra is enyhe pluszban zárt, a szállítók már 2 százalék feletti bővülést mutattak fel. A kereskedelem és vendéglátás azonban továbbra is lejtmenetben van, 3,8 százalékkal értek el ezek az ágazatok kisebb hozzáadott értéket, mint tavaly.
Másik oldalról számba véve a fogyasztás okozott némi negatív meglepetést. Az tudható volt, hogy az idén is mérséklődés lesz, de az 5 százalékos első félévi zuhanás különösen kiábrándító képet fest a belső keresletről.
A második negyedévben még romlott is valamelyest a mutató. Rossz hír, hogy az első három hónaphoz hasonlóan ezúttal is a készletbővülés jelentette a legfőbb növekedési tényezőt, ez pedig nem nevezhető stabil gazdasági fundamentumnak. A külkereskedelem korábbi gyorsító szerepe is lanyhult, miután az import kezd felzárkózni az exporthoz, legalábbis a dinamikát tekintve, a szaldó azonban még bőven pozitív.

Vegyes európai összkép
Európa más országaiból is érkeztek felülvizsgált GDP-adatok tegnap, az egyik legnagyobb figyelem a görög mutatót övezte, amely némileg az előzetesen becsültnél is rosszabb, –3,7 százalékos volt.
Felfelé módosult viszont a csehek mutatója: 2,4 százalékosra emelték a korábban sem rossz, 2,2 százalékos növekedési ütemet. Régiós társunknál az export jelentette a fő húzóerőt, miközben a görögöknél a kormányzati megszorítások voltak a meghatározók.