Világgazdaság Online

Ötször annyival nőtt a diploma nélküli magyarok munkanélküliségi rátája a gazdasági válság alatt, mint a diplomásoké – derül ki az OECD éves oktatásügyi jelentéséből. A magyar állam kevesebbet költ oktatásra, mint az OECD és az EU legtöbb tagállama, a tanulók számát tekintve viszont jó a helyzet: a húsz év alatti népesség nagyobb hányada jár iskolába Magyarországon, mint amennyi az OECD-átlag, és az idősebbek közt sem nagy az elmaradás.
Az elemzés legfőbb központi megállapítása: a képzettebbeket kevésbé érintette rosszul a gazdasági válság. A munkanélküliség növekedését így sem sikerült elkerülni, de a különbségek a végzettségi szintek adatai közt nagyok, Magyarország pedig azon államok egyike, ahol kiugró a differencia. Amíg a diplomások munkanélküliségi mutatója alig több mint két százalékkal emelkedett 2008–09-ben, addig az alacsonyabb végzettségűeké közelítette a 11 százalékos növekedést.
Az általános iskolai oktatás gyakorlatilag a teljes magyar népességet eléri, a középiskolába lépéskor azonban már észrevehető némi lemorzsolódás. Ezzel együtt is jobb a helyzet, mint sok más országban – az, hogy a 15 és 19 év köztiek közel kilencven százaléka jár iskolába, az uniós átlagnál öt, az OECD-átlagnál pedig közel nyolc százalékponttal magasabb érték. A huszonévesek negyede részese az oktatási rendszernek, ez közel azonos a többi vizsgált ország adataival, a harminc és különösen a negyven év felettiek közül viszont kevesebben tanulnak, mint az OECD más országaiban.
Nem áll jól Magyarország a felsőoktatás hallgatóinak mobilitását tekintve. A magyarországi egyetemisták és főiskolások 3,3 százaléka külföldi, ez a szám kevesebb, mint az OECD-átlag fele. A legtöbben északi szomszédunktól érkeznek, a külföldi hallgatók nyolc százaléka szlovák állampolgár. A magyarok legkedveltebb továbbtanulási helye Németország, a külföldön tanuló magyarok 27,3 százaléka jár ott egyetemre vagy főiskolára, de kiugróan népszerű Ausztria és Nagy-Britannia is.

Megéri az oktatásba fektetni
Minden állam számára megtérülő befektetés hosszú távon az oktatás – von tanulságot az elemzés. Egy diplomás átlagosan 119 ezer dollárral többet fizet be az államkasszába élete folyamán, mint egy alacsonyabb végzettségű. Az oktatás hatása látszik a munkanélküliségi rátákon is, a diplomások mutatói masszívan a 4 százalékos EU-átlag alatt maradtak. S nem csak a fiatalok körében szembeszökő ez a jelenség: a 45 és 54 év közöttiek csoportjában a diplomások foglalkoztatására kétszer annyit költenek a munkaadók, mint az alacsonyabb végzettségűekére.
A nemi korlátok továbbra sem törlődtek el az oktatás egyetlen szintjén sem, a legképzettebb nők is csak a férfiak fizetésének háromnegyedét kapják átlagosan. Szintén aggasztó a tanári fizetések helyzete, hiszen Spanyolország az egyedüli hely, ahol egy tanár többet keres a diplomások átlagánál. Magyarországot a legrosszabb példák közt említi az elemzés, ahol a tanárok keresete nem éri el az átlag 60 százalékát sem. SzI