Kudarcot vallott az unió jegybankja és most jön a neheze
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz EKB azt állítja, hogy a piaci jelenlét arra irányul, hogy a rosszul működő piacot kontrollálja, és elutasítja, hogy ez hasonló, mint az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed mennyiségi monetáris könnyítése.
Az EKB ezen felül korlátlan likviditást nyújt a bankoknak, de nem sterilizálja teljesen a piacokat: a bankok tartalékokat képeznek év végére a nehezebb likviditási környezet miatt. „Az év vége általában egy csendes időszak, a bankok általában zárva vannak, így nem tekinthető annak jeleként, hogy a feszültségek visszatérnek a bankközi piacra” – mondta Van Vilet, az ING közgazdásza. Az EKB-nál elhelyezett pénzeszközök után a bankoknak fizetett kamatláb 0,66 százalék, az előző heti 0,42 százalékkal szemben.
„Ezeknek a műveleteknek nem lehet az a célja, hogy a jegybank segítse a kormányokat” – mondta Jürgen Stark, az EKB igazgatótanácsának tagja a kötvényvásárlási programot kommentálva. Mivel a kockázatok növekedtek, az EKB jegyzett tőkéjét megduplázta 10,76 milliárd euróra: a bejelentés hatására spekuláció alakult ki a piacon, hogy a jegybank növeli kötvényvásárlási programját.
Az Európai Központi Bank májusban kezdett kötvényvásárlási programba, amikor az eurózóna adósságválsága felerősödött. Majd az EKB fokozatosan visszavonult, de télen újraindult a program, hogy stabilizálja a piacokat. A jelenlegi vásárlási ütem csak töredéke a májusi szinteknek. A CNBC azt írja, hogy az EKB nem ad pontos adatokat az ír és a portugál kötvényvásárlásról. A kötvényvásárlás májusi kezdete óta összességében elérte a 73,5 milliárd eurót.
Elemzők szerint a bank kizárólag államadósságok vásárlására koncentrál, az euróövezet periferiális államainak kötvényeit vásárolhatja: elsősorban Görögországét, Írországét és Portugália kötvényeit. Azt mondják, hogy jövőre növelheti a vásárlások ütemét, amikor a feszültségek visszatérnek – írja a Reuters.
„Azt gondolom, az EKB fokozni fogja kötvényvásárlásait a következő évben, amikor a periferiális államokon lévő nyomás valószínűleg újra felerősödik és a refinanszírozási naptár sűrűbbé válik” – mondta Van Vilet a Reuters hírügynökségnek.
