Világgazdaság Online

"Igyekeznek ugyan felelősségteljes lépéseket tenni, de ezek eddig nem voltak elég gyorsak" - hangoztatta az amerikai elnök a kaliforniai Mountain View-ban. Az IMF és a Világbank, valamint a G20-ak Washingtonban tartott múlt heti értekezlete után az európai politika alakítói hétfőn jelezték, azon dolgoznak, hogyan lehetne megtámogatni az euróövezet pénzügyi rendszerét és megakadályozni a régió államadósságának továbbterjedését.

Ám a mentőalap méretéről és az Európai Központi Bank szerepéről küldött vegyes üzenetei aláhúzták azokat a nehézségeket, amelyekkel a zóna szembesül a konszenzus elérése érdekében - írja a Reuters. Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank igazgatóságának tagja New Yorkban kijelentette, hogy a 440 milliárd euró összegű mentőalap, amelyet az Európai Pénzügyi Stabilitási Alapként (EFSF) ismernek, felhasználható lenne kezességként az Európai Központi Banktól történő hitelfelvételre, hogy így több pénz álljon rendelkezésre a válság leküzdésére, de az EU kormányain múlik a döntés, miként lehetne ezt megtenni.

Miközben Bini Smaghi az EFSF átalakításáról beszél, a vezető német döntéshozók továbbra is ellenállnak. Jens Weidmann német jegybankár rakétavetőnek nevezte az ötletet, miszerint tőkeáttételt alkalmaznának az EFSF esetében, és hangsúlyozta, hogy ez a módszer nem fog működni Európában. Weidmann szerint a piacok nem az EFSF mérete, hanem a politikai döntéshozók miatt aggódnak, az elképzelés teljesen elmosná a határt a fiskális és a monetáris politika között.

Az elemzők szerint 1-2 ezer milliárd eurós alapra lenne szükség ahhoz, hogy megnyugtassák a piacokat az adósságválságot illetően. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozatában kizárta ezt a lehetőséget, annak ellenére, hogy a hétvégén Washingtonban még azt állította, hogy ez megvalósítható, feltéve, hogy nem vonják be a finanszírozásba az EKB-t.

A német bizonytalanság érthető, hiszen a hitelminősítők szerint Berlin besorolása romolhat, ha elfogadják az EFSF kibővítését. Eközben Angela Merkel eddig nem hallott keménységgel lépett fel a nagyobb uniós szigor érdekében: közölte, el kell érni, hogy semmisnek lehessen tekinteni azokat a költségvetéseket, amelyek nem felelnek meg az adósságrendezés feltételeinek.