Világgazdaság Online

Kivágta a biztosítékot az EU pénzügyminisztereinél az európai integráció készülő, 2020-ig szóló növekedési stratégiájának kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) célszáma. E szerint a közösség tagjai azt vállalnák, hogy továbbra is a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát fordítják erre a területre.
Minapi tanácskozásukon a pénzügyi tárcavezetők „sürgős vizsgálódást” szorgalmaztak annak érdekében, hogy a k+f+i tevékenység átfogó indikátorokkal érdemben mérhető legyen. Ezzel gyakorlatilag hadat üzentek a javaslat előterjesztőjének, az Európai Bizottságnak és a terület képviseletére kinevezett első EU-biztosnak, az ír Máire Geoghegan-Quinn-nek. Ugyanakkor Gerard de Graaf, az EU brüsszeli végrehajtó testületének egyik illetékese már a múlt héten ígéretet tett arra, hogy nemcsak a kiadások mérésére, de az általuk elért eredmények eddigieknél hatékonyabb mérésére is megfelelő indikátorokat alkalmaznak.
Geoghegan-Quinn eddig többször és határozottan kiállt a 3 százalékos szint mellett. Óvta a tagállamokat attól, hogy lecsökkentsék ezt az előirányzatot a válság kiadáscsökkentési nyomása miatt, mert – szavaik szerint – a növekvő kutatás-fejlesztési kiadások jelentik az utat a talpra álláshoz. Ezzel magyarázta, hogy a k+f+i 3 százaléka helyet kapott az Európai Bizottság Európa 2020 néven emlegetett növekedési stratégiatervezetében.
Európa újabb évtizedet vesztegethet el, ha nem tartja magát a brüsszeli előirányzati javaslatokhoz – figyelmeztetett José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnöke. A program, amely az idén lejáró, csekély eredményt elérő lisszaboni növekedési és foglalkoztatási stratégia helyébe lépne, a k+f+i célszám mellett a többi között a 20–64 évesek körében a foglalkoztatási ráta jelenlegi 69 százalékos szintjéről 75-re történő növelését és a szegénységi szint alatt élők 80 milliós táborának 25 százalékos csökkentését irányozza elő 2020-ra. Ezzel a stratégiával legalább 2 százalékos növekedés érhető el évente Európában – érvelt tervük mellett az Európai Bizottság feje. EurActiv