Világgazdaság Online

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa 7 százalékon tartotta az irányadó kamatot a várakozásokkal szemben. Elemzők arra számítottak, hogy 7,5 százalékra emel az MNB.

Az MNB döntésében szerepet játszhatott – noha a monetáris tanács tagjai tudhatták, hogy a lépés csalódást okozhat a piacon, és a forint gyengülésnek indul –, hogy a gazdaság a legtöbb elemző szerint recesszióba kerülhet idén, és a kamatemeléssel nem akarták tovább hűteni a fejlődést.

Az emelést segíthetett elkerülni, hogy a kormány tagjai pozitív üzeneteket fogalmaztak meg az IMF-megállapodás kapcsán, amely erősítette a forintot a napokban. Az MNB is bízhat abban is, hogy az elmúlt napok fejleményei (nyilatkozatai) alapján gyors megállapodás születhet az IMF-fel.

A kamatemelési ciklus megszakításához hozzájárulhatott, hogy az MNB is fontosnak tartja a mai Orbán-Barroso találkozót, és nem akartak egy töltényt kilőni még ez előtt. Orbán Viktor miniszterelnök ma találkozik José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, amely tovább erősítheti a befektetői bizalmat Magyarországgal szemben, ha egységes álláspontra jutnak a felek.

Emlékezetes, az MNB novemberben és decemberben 50-50 bázispontos emelést hajtott végre.

A kamatemelés elmaradásának egy olyan olvasata is van, hogy a 4 új, külső tag nem szavazta meg az esetleges emelési javaslatot.

A forint később 302,5 körül stabilizálódott az euró ellenében.

Szoros szavazással döntött a monetáris tanács a jegybanki alapkamat tartása mellett, két javaslatot tárgyaltak, a tartást és az 50 bázispontos emelést - mondta Simor András jegybankelnök kedden sajtótájékoztatón, a keddi kamatdöntő ülést követően.

Simor András arról is beszámolt: a tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a 3 százalékos inflációs cél 2013 első felében érhető el, 2012-ben még felette lesz. Az idén még stagnálni fog a gazdaság, a növekedés jövőre indulhat meg.

„Az elemzők túlnyomó többsége 50 bázispontos kamatemelésre számított, míg a piacon ennél kissé magasabb kamat volt beárazva” – írja kommentárjában Suppan Gergely , a TakarékBank vezető közgazdásza.

„A kormány kommunikációjának változása az IMF-fel és az EU-val való megállapodás irányába ugyan nagymértékben javította a kockázati megítélést, valamint hozzájárult a forint stabilizálódásához, azonban még kérdéses, hogy ezen folyamatok mennyire bizonyulnak tartósnak, mivel a pénzügyi stabilitás továbbra is mutathat sérülékenységet” – vélekedett Suppan Gergely. A közgazdász szerint így a fő kérdés az, hogy a mostani kamatdöntés mennyire tudja lehorgonyozni a várakozásokat.

„Amennyiben a konkrét tárgyalások megkezdődnek az IMF-fel és az EU-val, és a hazai piacok stabilizálódni tudnak, talán nem lesz szükség kamatemelésre, kedvező esetben pedig a második félévben lassú kamatcsökkentési ciklus veheti kezdetét, azonban továbbra is látunk felfelé mutató kockázatokat” – zárja elemzését a TakarékBank vezető közgazdásza.

„Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt hetek látványos javulása ellenére felesleges kockázatot vállalt, és így hibázott az MNB abban, hogy ma nem emelte tovább az alapkamatot” – írja Bebesy Dániel , a Budapest Alapkezelő portfolió-menedzsere.

Az ország kockázati megítélését tükröző indikátorok a nagy javulás után jelenleg is csak a december végi helyzethez hasonlítanak, azonban el kell ismerni, hogy az év első heteiben mind a hazai, mind a nemzetközi folyamatokban komolyabb javulás következett be – vélekedett Bebesy. Hozzátette: „Úgy tűnik itthon belátta a kormány belátta, hogy mindenképp szüksége van az IMF megállapodásra, és ennek érdekében kész elfogadni a feltételeket. A globális gazdaság és az eurózóna helyzetének megítélése is jelentősen változott az elmúlt hónap során”.

Az egyre jobb amerikai makrogazdasági adatok miatt csökkentek az általános recessziós félelmek, az eurózónában pedig az EKB három éves korlátlan likviditást nyújtó új eszköze jelentett nagy segítséget az európai bankszektornak, és azon keresztül a problémás helyzetben lévő államoknak – tette hozzá.

„Véleményünk szerint azonban így maradt a bizonytalanság, és az MNB részéről indokolt lett volna az óvatosság, amíg nem kerül tető alá az IMF megállapodás” – zárta kommentárját a Budapest Alapkelező portfolió-menedzsere.

Miért maradt a kamat?

„A Monetáris Tanács megítélése szerint 2012-ben stagnál a gazdaság és csak 2013-ban indulhat meg a növekedés. A kibocsátás az előrejelzés horizontján mindvégig elmarad potenciális szintjétől. Az indirektadó-emelések és az árfolyamgyengülés hatásának kifutása után az alacsony belső kereslet dezinflációs hatása válhat dominánssá a fogyasztóiár-index alakulásában” – közölte az MNB monetáris tanácsa.

„Hazánk kockázati megítélését mindenekelőtt az IMF hitel-megállapodás körüli események határozták meg: így többek között a hitelkérelem elindítására vonatkozó kormányzati szándékról szóló kommunikáció változása, valamint a nemzetközi szervezetek által a megállapodás előfeltételeként kikötött, aggályosnak talált jogszabályok megváltoztatására felszólító üzenetekre reagáló kormányoldali nyilatkozatok. A kormány és a nemzetközi szervezetek közötti feszültség fokozatos kiéleződésével párhuzamosan romlottak a mutatók, majd a január 4-5-i, kifejezetten turbulens napokban tetőző negatív tendencia a megegyezés melletti kormányzati kommunikációval megfordult és javulásnak indult. A kormányzati kommunikációban megjelenő, a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodás melletti egyre erősebb elkötelezettség érezhető javulást eredményezett az országkockázat alakulásában, így az elmúlt napokban már a megítélésünk javulása volt domináns. Ugyanakkor az erős bizonytalanság és a magas piaci volatilitás továbbra is fennmaradt” – emelte ki a monetáris tanács.

„A Monetáris Tanács továbbra is fontosnak tartja, hogy a kormány és az Európai Unió, illetve a Nemzetközi Valutaalap között minél előbb megállapodás szülessen a finanszírozási kockázatok csökkentése érdekében” – tették hozzá.

Amennyiben a kockázati megítélés és az inflációs kilátások érdemben tovább romlanak, további kamatemelés válhat szükségessé – zárul a közlemény.