Világgazdaság Online

A magyar megoldásnál lényegesen kevésbé radikális nyugdíjpénztári reformot jelentett be csütörtökön a lengyel kormány. A magánpénztári befizetések nagyobb részét az állam viszszatartja, majd egy többéves periódus után visszaállhat az eredeti állapot – amennyiben a munkavállaló így döntene.

Jelenleg a lengyel magánpénztári tagok fizetésük 7,3 százalékát fizetik a privát alapoknak, ez az új törvény életbelépése után 2,3 százalékra csökken. A lengyel kormány szándékai szerint az áprilistól élő új jogszabály tehát 5 százalékot visszatartana az állam javára. Ez az összeg 2017-től 3,8 százalékra csökkenne.

A Magyarországhoz hasonlóan tetemes államadóssággal küzdő Lengyelország tehát nem szünteti meg a második pillért. A lengyel államadósság az alkotmányos határt, az ország által megtermelt GDP 55 százalékát közelítette meg, 2010-ben 53,2 százalékon állt, míg az államháztartási hiány tavaly a nemzeti össztermék 7,9 százaléka volt.

A lengyel kormány úgy számol, hogy ha a nyugdíjreformra fordított költségvetési kiadások nem számítanának bele az államadósságba, akkor a lengyel adósságráta jóval kisebb, mindössze 40 százalék körüli lenne. Az EU volt szocialista államai korábban már többször fordultak azzal a kérelemmel az unióhoz, hogy az államadósság, valamint a költségvetési deficit kiszámításakor vegyék figyelembe ezen kifizetéseket, ám Brüsszel viszszautasította e kéréseket. Lengyelország december közepére annyit ért el, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett arra: a jövőben figyelembe vehetik a túlzottdeficit-eljárás elbírálásában az ilyen jellegű kiadásokat. Ám Brüsszel továbbra is hangsúlyozta: a hiányszámítás módszertana, a statisztika nem változik.

„Biztosítani akartuk a rendszer stabilitását, miközben csökkentjük a hiányt és az államadósságot” – mondta Donald Tusk csütörtökön. „Örülök, hogy sikerült egy mérsékelt megoldást találnunk” – tette hozzá a miniszterelnök. Jóllehet Varsó adóssága és hiánya miatt kényszerhelyzetben volt, a lengyel kormányzat régóta igyekszik megnyugtatni polgárait és a nemzetközi befektetőket, hogy nem követi Budapestet. Tusk többször hangoztatta, hogy elutasítja a kasszák magyarországihoz hasonló radikális kezelését, ennek érdekében tavaly novemberben még a koalíciós feszültséget is vállalta. Az ország államadóssága ugyanakkor veszélyesen megközelítette az alkotmányban rögzített 55 százalékot, ennél a pontnál viszont köteles lenne a kormány az egyenleget javító megszorító intézkedéseket életbe léptetni. A közvélemény-kutatások szerint az idén esedékes parlamenti voksoláson jó eséllyel induló Donald Tusk azonban nem szívesen kockáztatná újraválasztását egy népszerűtlen reformcsomaggal.