Világgazdaság Online

Mind a pályakezdőként, mind az önkéntes döntésük alapján magán-nyugdíjpénztári taggá váltak rendelkezhetnek arról, hogy számlájuk vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át, vagyis visszalépjenek az első pillérbe – erről szól az a törvénymódosítási javaslat, amelyet Selmeczi Gabriella miniszterelnöki megbízott nyújtott be a hétvégén a T. Ház elé. Nem hivatalos forrásból úgy tudjuk: a kormány 1,5-2 millió tag visszalépésével számol jövő év végéig. A 2011. december 31-ig a már nyugdíjban részesülők számára is biztosított visszalépési lehetőség megadásáról az Országgyűlés a következő hetekben fog vitázni, a magán-nyugdíjpénztári járulékok 14 hónapos átirányításáról szóló törvényjavaslatot viszont tegnap elfogadta a T. Ház.
Bár a szavazásra lapzártánk után került sor, a kétharmados kormányzati többség miatt az ellenzéki kritikák nem akadályozhatták meg a tervezet hatálybaléptetését, ahogy a három ellenzéki módosító javaslatnak sem volt esélye az elfogadásra. A kormány ugyanis ezek egyikét sem támogatta az erről szóló előzetes nyilatkozat szerint. Ismeretes: ez a törvénymódosítás arról rendelkezik, hogy 2010 novembere és 2011 decembere között a biztosított nyugdíjjáruléka az állami tb-kasszához kerül, amelynek eddig csupán 1,5 százalék „járt” ebből, a fennmaradó 8 százalékot a magánkasszák kapták.
Az új javaslat több vitás kérdésre is igyekszik választ adni. Rendelkezik arról, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonát a visszalépés után is nyilván kell tartani egy számlán, ahogy arról is, hogy a vagyon átadását a tagok portfóliójában lévő eszközökben kell teljesíteni. Azzal, hogy a részvényeket, egyéb értékpapírokat nem kell készpénzzé tenni a viszszalépés során, a kényszerértékesítésből adódó komoly veszteségeket ki lehet küszöbölni, emellett pedig meg lehet akadályozni az ugyanebből fakadó tőkepiaci zavarokat. Továbbra sem teljesen világos azonban, hogy a vagyon nyilvántartására a társadalombiztosítási keretek között miként kerül sor, ahogy az sem, hogy a magánkasszáknál maradókat hogyan kompenzálja az állam a kimaradó 14 havi járulékért.
Utóbbi annyiból fogós kérdés, hogy a magánnyugdíjpénztárak 2013 utáni működéséről nem rendelkeznek a korábbi szabályok sem. A kormány „huszárvágása” nélkül sem volt tehát világos, hogy az időskori ellátások folyósítására miként kerül sor. Tudomásunk szerint a magánkasszák 2013 utáni működéséről szóló szabályozás része lesz majd a 14 havi kimaradás ellentételezése is. Itt két lehetőség adódik: az egyik az, hogy az állam 2012-től magasabb, a 8 helyett mondjuk 9,5 százalékos járulékot utal a kasszáknál lévő számlákra, amíg a kiesést ki nem pótolja (ez lenne egyébként a már többször emlegetett észt modell). A másik pedig az, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagoknak a 14 hónap figyelembevételével magasabb ellátás jár majd az állami tb-kasszából.

Miniszteri ígéret
A magán-nyugdíjpénztári kifizetések 14 hónapos felfüggesztése végén az addig kieső összeget vissza fogják írni a nyugdíjpénztári tagok számlájára – ígérte Matolcsy György napirend előtt a parlamentben. KR