Világgazdaság Online

Nincs még egy olyan kényes téma Európában, mint a nyugdíjkorhatár-emelése. A magyar választók is inkább lenyelik a magánnyugdíj-rendszer eltörlését, mint a a korhatáremelést, és Nicolas Sarkozy francia elnöknek is heteken keresztül tartó sztrájkokkal és demonstrációkkal kellett szembenéznie, mikor keresztülvitte korhatár-emelési tervét.

Ez a lépés nehezen illeszkedik bele a Dániáról alkotott képbe, az ország ugyanis még a bőkezű Nyugat-Európában is szociálkis paradicsomnak számít. A munkanélküli segély például csaknem kétszer annyi, mint a szomszédos Németországban, igaz, hogy a munkanélkülivé vált állampolgárok nem sokáig élvezhetik a az állam nyújtotta szolgáltatásokat, gyorsan és hatékonyan közvetítenek nekik munkát, és semmilyen formában sem lehetséges a munkanélküli segély  - akár önként, akár kényszerből  - éveken keresztüli élvezése.

A lépés célja hasonló, mint a magyar nyugdíjszabályok folyamatos átalakításának - a gyengélkedő szociális rendszer és a nyugdíjkassza megerősítése. A demográfiai helyzetn ugyanis hasonló egész Európában: a lakosság mindinkább elöregedik, és az aktív korúak száma egyre fogy.

A lépések bejelentésének időzítése - éppen a választási kampány indulásánál - talán veszélyesnek minősülhet, hiszen komoly céltáblát nyújt a kormány ellenzékének. A dán választók azonban szinte biztos, hogy a szimpla bírálatok mellett alternatívákat is hallani akarnak majd, hogyan is lehetne a dán nyugdíjrendszert megmenti az összeomlástól a korhatár emelése nélkül, biztos recept azonban nem létezik. Ezért lehet, hogy Rasmussen kormányfőnek lesz alkalma keresztülvinni radikális lépését.