Világgazdaság Online

Nem volt elvárható a külföldiektől, hogy olyan mértékű forintkitettséget felvállaljanak, mint amekkora Magyarország külső adóssága – mondta el Simor András MNB-elnök. A forint árfolyamán és a CDS-felárakon mutatta be, hogy még most is mennyire alacsony a magyar gazdaság iránti bizalom. Durván 2010 áprilisától indult be a leszakadás, és most a csúcson van – mondta Simor.

A jegybankelnök bemutatta: a korábbi, külső forrásbevonásra épülő növekedési modell nem fenntartható, a megtakarításokra kell támaszkodni. Éveken keresztül nettó megtakarításokat kell produkálni, de ezek értéke kevés. Ehhez hozzátartozik a növekedés, a reálkamat illetve a forintárfolyam is. Ha a gazdaság nem nő, vagy a forint tovább gyengül, akkor az adósságállomány tovább növekszik. Nem elég a költségvetést és a folyó fizetési mérleget kordában tartani.

A reálkamatok viszont a bizalomtól is függenek, egy magas induló adósságszint esetén a legkisebb változások is drasztikusan módosítják a fenntarthatóságot. Ha kockázatosabb pályát látnak előre a befektetők, akkor nagyobb hozamot várnak el, ez megemeli a reálkamatot, ami önbeteljesítő módon visszahat a fenntarthatóság romlására. A befektetői bizalom azonban legalább annyira a hazai befektetőket érinti, mint a külföldieket.

A költségvetési hiány 2012-ben 3 százalékos mínuszban zárhat, de a tartalékok felhasználásával teljesíthető a kormány célja, de ez kezelhető. 2013-ra viszont jelentős kiigazítás szükséges, amennyiben a válságadókat ki akarja vezetni valóban a kormány. A növekedés a tapasztalatok szerint nem költségvetési költekezéssel gyorsítható.

A gazdaság növekedésének tényezői közül az utóbbi évtizedben a termelékenység volt a meghatározó. A foglalkoztatás semmilyen mértékben nem járult hozzá a bővüléshez. Simor szerint a tőkét kellene növelni, a beruházások növekedésére azonban nincs jel. Ennek oka, hogy a stabilitást alacsonynak értékelik, pedig legalább 4-5 évre biztonságban szeretnék látni a körülményeket a befektetők. A Doing business felmérésében is a befektetések védelme szerint lógunk csak ki lefelé a régióból.

A külföldi tőkebeáramlás nettó értelemben 2009 óta nincs. Ennek részben a korai privatizáció az oka, ide korábban érkezett nagyobb tőke. Ennek nyomán kialakultak regionális multik, amelyek tőkekiáramlást generálnak a nemzetközi terjeszkedésükkel, ilyen például a MOL. A hitelezés alakulása is okolható ezért, mivel itthon még mindig szűkül a hitelállomány, szemben a régió többi gazdaságával. Ennek hátterében a kiemelkedően magas bankadó, illetve a kedvezményes végtörlesztés.

A foglalkoztatásban az európai tendenciáktól – a régióhoz hasonlóan – az alacsony képzettségűek terén tér el a legjobban. A szülő korú nők és a fiatalok foglalkoztatásában térünk el a régióhoz képest is negatívan. Ennek hátterében a rossz ösztönzés, a gyenge bölcsődei ellátás, illetve a képzés elégtelensége állnak. Ráadásul az alacsony végzettségúek elhelyezkedését a minimálbér emelkedése tovább hátráltatja. Mindezekből következik, hogy a foglalkoztatás nem tud hozzájárulni a növekedéshez. El kell ismerni, hogy a jelenlegi és az előző kormányok hozzájárultak az aktivitás növeléséhez. A közfoglalkoztatás nem segít visszavezetni az embereket a munkaerőpiacra. A kormány adó- és transzferintézkedései tudják növelni a GDP-bővülést, ha a minimálbérek növelése nem marad tartós, illetve ha a kockázati felárak nem maradnak olyan magasak, mint jelenleg. Ha nem emelkedett volna 2010 elejéhez képest a kockázati felár, akkor a GDP, a foglalkoztatás és a tőkeállomány is jelentősen bővült volna.

A kockázati felárak tartósan magas szintje eltüntetheti a foglalkoztatás növelésére tett erőfeszítés hatását. Az adósság elleni harcban is hátráltat a magas kamatfelár. Ennek növekedése visszalökte az adósságrátát oda, ahonnan elindultunk. Nem elég a folyó államháztartási hiány kordában tartása, a kockázati felárakat kell csökkenteni. Ebben nem a jegybanki alapkamat szintjét kell hibáztatni, mivel az változatlan volt év eleje óta, az állampapírhozamok viszont jócskán megemelkedtek. A befektetőket nem csak pénzzel, de szóban is lehet ösztönözni. Nem elég visszaterelni a munkaerőt a piacra, aktív eszközökkel kell segíteni őket. Az adójóváírás kivezetését kompenzálni kellene, ami az alacsony végzettségűek elhelyezkedését javítja. A gazdaságpolitika egyelőre nem alkalmazkodott a válsághoz. A siker egyik kulcsa a befektetők bizalmának megnyerése. Ez kulcstényezője annak, hogy Magyarország sikeres legyen.

A Magyar Nemzeti Banknak a kiszámíthatóság és stabilitás biztosítása a feladata. Hosszú távon a potenciális növekedés a mérvadó, erre nincs hatása az MNB-nek, csak a gazdaság ciklikus mozgásra képes hatni. Amikor bizalomhiányos helyzet áll elő, ezt csökkentenie kell a lehető legkisebb mértékre. Az eheti kamatemelésre azért volt szükség, mert a kockázati felárak emelkedése, az árfolyam gyengülése azt mutatta, hogy jelentős bizalmatlanság bontakozott ki a magyar gazdasággal szemben. A kamatemeléssel időt adott a kormánynak a korrekciók végrehajtására, és a nemzetközi szervezetekkel történő egyeztetés lebonyolítására, hogy később visszanyerhesse mozgásterét.