Súlyos veszteségek a vagyonkezelőnél

Súlyos bírálatokat fogalmazott meg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. tevékenységével kapcsolatosan tegnap az Állami Számvevőszék (ÁSZ). Leszögezte: az MNV-t illetően mind a jogi háttér, mind a döntési folyamatok komoly hiányosságokat mutatnak, miközben szembetűnő a teljes vagyonnyilvántartás hiánya is. Annak ellenére, hogy már korábban sor került az MNV vezérigazgatójának menesztésére – kedden pedig őrizetbe is vették Tátrai Miklós volt MNV-vezért –, meg lehet állapítani, hogy a részvényesi jogokat gyakorló pénzügyminiszterek nem a magyar állam érdekeit tartották elsődlegesen szem előtt a vagyonkezelővel kapcsolatos döntések meghozatala során – vélekedett Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke. Becker Pál, az ÁSZ főigazgatója ezt azzal egészítette ki: a volt pénzügyminisztereket szakmai felelősség terheli a hiányosságok miatt, esetleges büntetőjogi felelősségük megállapítása azonban az ügyészség feladata. A számvevők mindemellett úgy vélik: a hibás döntésekért a vagyontanácsot is felelősség terheli.

Az ÁSZ a legnagyobb károkat okozó esetek közé sorolja Sukoró, a Malév, Bábolna és több székház ügyét. Az állam veszteségét Sukoró esetében 1,3 milliárd, a moszkvai magyar kereskedelmi székház esetében pedig 3,5 milliárd forintra teszi a számvevőszék. A Malév eladása kapcsán azt nehezményezik, hogy a pénzügyi tárcánál született döntések miatt nem került sor a magyar állam garanciájának beváltására. A MÁV, az MVM, az MTV és a Magyar Posta székházcseréi kapcsán az ÁSZ arra figyelmeztet, hogy a szervezetek költségei nemhogy nem csökkentek, hanem még nőttek is a „költözések” hatására. A vagyonnyilvántartás hiányát a 2009-es költségvetés zárszámadásáról szóló, szintén tegnap közzétett ÁSZ-jelentés is megemlíti.

Ez a dokumentum annyiból pozitívabb hangot üt meg, hogy leszögezi: megvan az összhang a zárszámadás normaszövege és mellékletei között, és a jogszabálytervezet megfelel az államháztartási törvény előírásainak is. A jelenlegi zárszámadási gyakorlaton azonban ideje lenne túllépni – mutatott rá Domokos László, az ÁSZ elnöke tegnapi tájékoztatóján.

Ezzel elsősorban arra utalt, hogy a jelenlegi dokumentum sem az átláthatóságot, sem az évek közötti összehasonlíthatóságot nem biztosítja. Változásokra van szükség a tartalékok kezelésében, az egészségügy finanszírozási rendszerében, valamint a 4-es metróval és az unióval kapcsolatos tételek elszámolásában is – derül ki a jelentésből.

Az ÁSZ elemzése megállapítja: a költségvetés 2009. december 31-i 18 964,9 milliárd forintos bruttó adóssága 4,8 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül mintegy 7 százalékponttal, 44,7 százalékra nőtt a devizaadósság aránya, ami negatív hatással lesz a jegybank következő évi eredményére is. A tavalyi hiány mintegy 230 milliárd forinttal lett magasabb a 2008-ban tervezettnél.

A számvevők nem találtak mindent rendben, ezért úgynevezett korlátozott minősítéssel látták el a lakástámogatásokról szóló elszámolásokat is. Megállapításuk szerint e téren tavaly 12,9 milliárd forint támogatás folyósítására került sor a jogszabályban megkövetelt új szerződés megkötése nélkül. A kifogások között szerepel az is, hogy az összesen 192 milliárd forintnyi költségvetési tartalék jelentős részét olyan feladatokra csoportosította át a kormány az év során, amelyeket előre be lehetett volna tervezni. KR