Világgazdaság Online

Az egyensúlyproblémák kezelése nem pusztán kötelező feladat a gazdasági kilábalás után, hanem fontos előfeltétele a tartós növekedés fenntartásának - fejtette ki Trichet.

A beszéd mutatta az EKB egyre növekvő aggodalmát, hogy az államadósságok, a lakosság és a vállalatok nagymértékű eladósodása megfojthatja a globális kilábalást - írja a Financial Times. Trichet ismét kiállt a szigorúbb fiskális politika mellett, a gazdaságélénkítő politikával szemben. Bár a központi bank elnöke példákat nem említett, bírálata az USA gazdaságpolitikusait, közgazdászait illette.

Néhány elemző azt javasolja, hogy egy ideig tekintsünk el a nagy államháztartási hiányoktól, és koncentráljunk csak rövid távra, abban a reményben, hogy a költekezés támogatja a növekedést is. Trichet szerint azonban ez rendkívül veszélyes lenne, és rámutatott: Japán pontosan ezt az utat választotta a 90-es években. Az ázsiai szigetországban a bankok hagyták, hogy az eladósodott, nem hatékony cégek az adósságproblémáikat továbbgörgessék, így a gazdaság további gyengélkedéséhez járultak csak hozzá.

Az egyik legnevesebb elemző, akire Trichet utalhatott, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz . Igaz, Stiglitz elsősorban a magas államháztartási hiányhoz viszonyul megértőn, és csak az olyan költekezést pártolja, ami az oktatásba, a technológiába és az infrastruktúrába irányul, és magas hozamú közületi beruházásokra fordítódik.

Stiglitz inkább a hosszú távú adósságszintre figyel, és az improduktív beruházások (háborúk, bankmentő akciók) elhagyását javasolja. "Emellett bátorítani kell a költekezést, s támogatni a méltányosságot és a hatékonyságot: adót kell csökkenteni a beruházó cégeknél, és többletterhet kiróni azokra, amelyek ezt nem teszik, meg kell adóztatni a spekulatív tőkenyereséget (például az ingatlanoknál), a környezetszennyező energiát, s mérsékelni az alacsonyabb jövedelműek adóját. A kormányoknak azokat a bankokat kellene segíteniük, amelyek a munkahelyteremtésben élenjáró kis- és közepes vállalati szektornak hiteleznek, ahelyett, hogy a nagybankokat támogatják, amelyek a származékos ügyletekkel vagy a hitelkártya-visszaélésekkel keresik a pénzüket" - írja.

Stiglitz: Az EU-szabta hiánycél taszítja válságba Európát

"Katasztrofális eredményekhez vezethetnek a megszorítások"

Trichet azonban úgy véli, hogy az államok, cégek és a lakosság eladósodottsága inkább jelent veszélyt a növekedésre, ugyanis amíg nem tisztázott a kiigazítás ideje, és az, hogy ki mekkora terhet kell majd viseljen ezért, addig a cégek és a háztartások is a elhalaszthatják beruházásaikat, vásárlásaikat.

A globális válság 3 éve alatt a magánadósságok emelkedése megállt, ám az államadósságok a békeidőben tapasztalt magasságba szöktek, és az Egyesült Államokban ez jóval többet emelkedett, mint az eurozónában - figyelmeztett az EKB elnöke. Várakozásai szerint idén év végén az eurózóna eladósodottsága átlagosan 20 százalékponttal lehet magasabb, mint a válság kirobbanásakor.

A második világháború utáni Európa történelme megmutatta, hogy a GDP-arányos államadósság radikális csökkentése nem szokatlan, és elég könnyen megvalósítható, a kiadácsökkentésre alapozott növekedés nem pusztán elméleti kuriózum - vélte Trichet.

Bernanke máshová helyezte a hangsúlyt

A Fed elnöke, Ben Bernanke inkább a korábbi gazdaságösztönzést méltatta (hozzátéve, hogy ezektől a lépésektől tartós hatást nem lehet várni), megerősítve, hogy a Fed kész további lépésekre a növekedés megtámogatása érdekében.