Világgazdaság Online

Az EKB elnöke leszögezi, hogy a központi bankok hathatós közbelépése nélkül még mélyebb válságot élt volna át a világ, most azonban eljött az ideje, hogy az országok visszatérjenek a pénzügyi stabilitás megteremtésének útjára - olvasható a Financial Timesban.

Trichet emlékeztet arra: négy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedett az államadósság az eurózónában, a drámai növekedést a lecsökkent adóbevételek, az élénkítést szolgáló kiadások, valamint a válságot elhárító, proaktív lépések okozták.

Trichet a pénzügyi exit stratégia fontosságát hangsúlyozza, véleménye szerint egyensúlyt kell találni a túlzott fiskális lazítás, valamint az elhamarkodott szigorítás között. Az EKB elnöke a konszolidáció fontosságát hangsúlyozva, hogy szükség van a pénzügyi tartalékok leképzésére, amelyek válságos időszakban bevethetőek. A rendszerszintű gazdasági stabilitás és növekedés azon múlik, hogy a közpénzek veszély esetén gyorsan bevethetőek-e. A reform értékű átalakítások rövid távon keletkező hátránya Trichet szerint nem jelentős, a kiadások csökkentése, és ezzel párhuzamosan a növekedést serkentő lépések megtétele a legjobb stratégia.

Jean-Claude Trichet szerint a fejlett világ egészének ezt kell követnie, ez a biztosítéka az egészséges európai növekedésnek. Az EKB elnöke szerint hibáznak azok a politikusok, akik tovább akarnak élénkíteni, mert a kölcsönfelvételek leállításának csak nagyon korlátozott hatása van a növekedésre.

Trichet álláspontja ellentmond annak az amerikai követelésnek, hogy a megszorításokat legalább 2011-ig halasszák el, és bizonyítja, láthatóan még most sincs egyetértés abban, hogyan lehet az elmúlt két év válságából a globális gazdasági fellendülést elősegíteni.

El kell kerülni az asszimmetriát az igazoltan bátor lazítás és a szükségtelenül tétovázó takarékosság között - írja Trichet, aki nem ért egyet azokkal, akik szerint további élénkítő lépésekre van szükség, és azokkal sem, akik szerint a megszorítások megfojtanák a növekedést. Utóbbiakra példa a Nobel-díjas közgazdász, Joseph Stiglitz , aki lapunkban nemrég amellett érvelt, hogy a keynesiánus politika igenis hatásos. Stiglitz szerint bátorítani kell a költekezést, s támogatni a méltányosságot és a hatékonyságot: adót kell csökkenteni a beruházó cégeknél, és többletterhet kiróni azokra, amelyek ezt nem teszik, meg kell adóztatni a spekulatív tőkenyereséget (például az ingatlanoknál), a környezetszennyező energiát, s mérsékelni az alacsonyabb jövedelműek adóját. A kormányoknak azokat a bankokat kellene segíteniük, amelyek a munkahelyteremtésben élenjáró kis- és közepes vállalati szektornak hiteleznek, ahelyett, hogy a nagybankokat támogatják, amelyek a származékos ügyletekkel vagy a hitelkártya-visszaélésekkel keresik a pénzüket.

Az EKB vezetője bírálja a tavalyi évben világszerte tapasztalható költségvetési élénkítéseket, így a Fed és az IMF álláspontját is. "Az utólagos bölcsességell a tarsolyunkban már látható, milyen szerencsétlenül leegyszerűsítő üzenet volt az "élénkíts, hozd működésbe, költekezz" mottó. Ezzel ellentétesen nyilatkozott az amerikai központi bank szerepét betöltő Fed elnöke, Ben Bernanke, aki támogatásáról biztosította a keresletélénkítő kormányzati törekvéseket, még mielőtt egy jól ellenőrzött hosszú távú hiánycsökkentési tervbe kezdene az amerikai kormány. Bernanke szerint rövid távon fenn kell tartani egy ésszerű mértékű költségvetési támogatást, amely élénkíti a gazdaságot - írja az FT.

Bernanke egyértelművé tette, hogy a Fed további élénkítő lépéseket fontolgat, ha a gazasági növekedés gyengének bizonyulna.

A deficitcsökkentések ütemezése részben visszatükrözi azokat a vegyes adatokat, amelyek mindkét gazdasági térségről a legutóbbi időkben érkeztek. Az amerikai lakáseladások a vártnál kevésbé csökkentek, a munkanélküliségi adatok rosszabbak lettek a vártnál.

Bár az első negyedéves európai növekedés gyenge volt, a második negyedév már meglepően robosztus növekedést mutatott, ami arra utal, hogy a görög adósságválság hatásai korlátozottabbak annál, amitől korábban tartottak.