Világgazdaság Online

Benyújtotta a parlament elé Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a Magyar Nemzeti Bankról szóló sarkalatos törvény tervezetét. A régóta várt törvényben maradt az elsődleges cél az árstabilitás elérése, illetve a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, amennyiben az elsődleges cél ezt lehetővé teszi. Kibővítették az MNB feladatköreit egy elsőre zavarosnak tűnő ponttal. Az új kitétel szerint a jegybank ezentúl törvényben is kaphat feladatot az Országgyűléstől, ám az csak abban az esetben kötelezi a végrehajtásra, amennyiben a többi feladatával és jogkörével összhangban van.

Ez egy tipikus gumiszabály, hiszen sok esetben lehetetlen pontosan előre látni egyes lépések inflációs hatását. Az nem teljesen egyértelmű, hogy miért kerülhetett bele ez a kitétel, de elképzelhető, hogy összefüggésben van Simor András jegybankelnök és Matolcsy György múlt heti találkozójával. Akkor ugyanis egy új kötvényvásárlási program indítását vetette fel a nemzetgazdasági miniszter, amelyet az MNB nem igazán támogat. A monetáris finanszírozásra vonatkozó tilalom kijátszásától a Nomura londoni befektetői háznál is tartanak.

Kiadott elemzésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy több változtatás is erre enged következtetni.Ennél kevésbé jelentősnek tűnik az a változtatás, amellyel az új törvény lehetővé teszi a monetáris tanácstagok számának 9-re növelését. Már most is 4 külsős mandátumot a kormány által delegált szakértők töltenek be, mégis a korábbinál sokkal egységesebb a döntések tekintetében. A Nomura befektetőház elemzői inkább arra hívták fel a figyelmet, hogy az adott kondíciók mellett már a legutóbbi alkalommal is nehézséget okozott a testület hiányzó tagjainak megtalálása. A monetáris tanács létszáma, illetve annak változása már korábban is jelentős feszültségeket okozott a kormány és az MNB között, például 2004-ben, a kinevezési rend pedig az idei év elején.

Bár lapzártánkig sem az EKB, sem az MNB nem reagált hivatalosan a törvénytervezetre, vélhetően nem hagyják szó nélkül a beavatkozást. A Népszabadság értesülése szerint az EKB éles hangú kritikával illette a törvénytervezetet. Sokkal inkább aggasztja az a változtatás a szakértőket, miszerint az alelnököket is az országgyűlés, azaz a kormányzó többség nevezheti ki. Az eddigi szabályozás szerint az elnök jogköre volt a helyetteseinek kinevezése. Mindez a korábban megszüntetett igazgatóság viszszaállításával együtt növekszik a kormány közvetlen befolyása az MNB működésében – hívják fel a Nomura elemzői a figyelmet.

A régi-új testület többek között beszámolással tartozik a kinevezői részére a munkarendjéről, ami nagyobb befolyást biztosít a kormány részére az operatív működés felett – teszik hozzá. Ezt támasztja alá, hogy a kormány korábbi, egyeztetési kötelezettsége megszűnt, míg az MNB-elnök részéről több esetben beszámolási kötelezettség került be az új törvénybe. Az elemzői vélemény szerint nem valószínű továbbra sem, hogy mandátumának 2013-mas lejárta előtt eltávolítanák Simor Andrást az elnöki posztról. Azt azonban elképzelhetőnek tartják, hogy a jövő év első felében kinevezendő új alelnökön keresztül gyakorolnak majd rá befolyást, illetve további nyomást gyakorolhatnak rá a külföldi befektetéseivel kapcsolatos bizonyítékok nyomán.

A 2012-es jegybanktörvény megtartja a legutóbbi módosításkor elfogadott, szigorú bérezési szabályokat a vezetőség tekintetében. Ez az egyik olyan konkrét elem, amelyet az Európai Központi Bank is kifogásolt korábban, ugyanis csorbítja a központi bank személyi függetlenségét. Emellett azonban az MNB alkalmazottaira is vonatkozik korlátozás: az MNB-től származó havi bérük nem lehet több az alelnöki fizetések összegénél.