Világgazdaság Online

Minden fél részéről kompromisszumokat tartalmazó, „arcmentő” alkut valószínűsítenek elemzők az Icesave brit és holland befektetőinek kártalanítása ügyében azután, hogy az izlandi lakosság a hét végén közel 94 százalékos arányban leszavazta az első megállapodást. Aligha lehet kétséges, hogy Reykjavík kénytelen lesz megtéríteni a London és Hága által a 400 ezer kisbefektetőnek kifizetett összesen 3,8 milliárd eurót, azonban a futamidő és a kamatok terén lehet szó elmozdulásról a referendumon elutasított változathoz képest. A tőketörlesztést fedezheti a csődbe jutott izlandi Landesbanki külföldi vagyonának eladása, de a kamatokat így is az északi ország 320 ezer polgára lesz kénytelen állni.
Alistair Darling brit pénzügyminiszter az izlandi népszavazás után kompromiszszumkészségét hangoztatta, ugyanakkor a holland diplomácia vezetője, Maxime Verheugen világossá tette: megállapodás nélkül aligha támogatnák Izland európai uniós csatlakozását. A másik fontos tét az IMF vezetésével összeállított nemzetközi hitelprogram felújítása. Ezzel kapcsolatban derűlátásra ad okot az intézmény vezérigazgatójának, Dominique Strauss-Kahn nak a nyilatkozata, amely szerint a valutaalap kész segíteni Izlandnak, és „magánügynek” tekinti az Icesave-vitát.

Lett biztatás. Az Icesave-ügy nem állhatja útját Izland európai uniós felvételének – véli Maris Riekstins lett külügyminiszter. Riga igen szoros kapcsolatokat ápol Reykjavíkkal azóta, hogy az északi szigetállam 1991-ben elsőként ismerte el Lettország függetlenségét.
Reuters, AFP, EUobserver