Világgazdaság Online

Megakadás. Gyengülő forint, ismét emelkedő pályára álló alapkamat, növekvő finanszírozási költségek – a félelmek szerint ilyen hatása lehet annak, hogy szombaton megszakadtak a tárgyalások a magyar kormány, valamint az országot 2008 ősze óta finanszírozó Nemzetközi Valutaalap (IMF) és Európai Bizottság (EB) között. Lapértesülések szerint a nemzetközi szervezetek immár ötödik magyarországi felülvizsgálata azért szakadt meg, mert a költségvetési hiánycélok, a bankadó mértéke és a jegybankelnöki fizetés „megregulázása” terén komoly ellentétek maradtak a felek között.
Brüsszel az idén 3,8 százalékos, jövőre pedig 3 százalék alatti magyar költségvetési hiányt szeretne látni – erősítette meg a büdzsédeficittel kapcsolatos elvárásokat tegnap Matthew Newman, az EB szóvivője. Hozzátette: amellett, hogy a testület szombaton elhalasztotta a hazánknak nyújtott pénzügyi támogatás ötödik felülvizsgálatának lezárását, nem született megállapodás arról sem, hogy a tárgyalásokat mikor újítják fel. A szóvivő úgy fogalmazott: folytatódó párbeszéd lesz a magyar hatóságokkal, egyfelől a túlzott deficiteljárásról, másfelől az EU 2020 célokról is.
Elemzők ezzel kapcsolatosan úgy vélekedtek: a kormány végül megállapodik a két szervezettel, ám erre csak ősszel kerül sor. A JPMorgan bankcsoport kommentárja szerint a magyar kabinet az októberi helyhatósági választások előtt nem terjeszti be a 2011-es költségvetési tervezetet, márpedig a delegációk visszatérésére csak e dokumentum bemutatása után lehet számítani. Maga Christoph Rosenberg, az IMF-delegáció vezetője is leszögezte: a nemzetközi szervezet többet szeretne tudni a jövő évi büdzsét érintő kormányzati tervekről, a kabinet pedig minden bizonnyal előbbre jut a költségvetés tervezésében a következő tárgyalásig. Olli Rehn, az unió gazdasági ügyekért és monetáris politikáért felelős biztosa is rámutatott: a deficittúllépés jövő évre tervezett korrekciója a jelenleg tervezettnél nagyobb mértékű megszorításokat igényel, különösen a kiadások terén.
A nézeteltérések ugyanakkor a 2010-es büdzsét is érintik: az IMF-delegáció vezetője szerint az idén a GDP 0,3 százalékát kitevő biztosíték hiányzik a 3,8 százalékos cél eléréséhez, e résnek a betömése pedig – mint azt a Reuters hírügynökség kérdésére kifejtette – „jó alkalom lesz olyan tartós intézkedések bevezetésére, amelyekkel a következő évi hiánycél is elérhető”. Elmaradnak a szükségestől a kormány által kilátásba helyezett kiigazító lépések – áll az uniós testület közleményében is. E szerint, míg a tervezett pénzügyi szektorra kivetett különadó hozzájárulhat a költségvetési kötelezettségvállalások teljesítéséhez, jelen formájában az új teher a befektetési kedv és a gazdasági növekedés érdemi visszaesését eredményezheti. A küldöttség a bankadó újragondolására buzdította a kabinetet, és azt is sürgették, hogy a kormány tartsa tiszteletben a központi bank, illetve annak működésének teljes függetlenségét.
A hétvégén kiadott közleményében Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott: a kormány folytatja a szerkezeti reformok politikáját a tárgyalópartnerek által fontosnak tartott területeken, és folytatja a tárgyalásokat is a nemzetközi szervezetekkel. A miniszter szerint a delegációk elismeréssel méltatták az új kormánynak a korábbi hibák kiigazítása érdekében tett lépéseit, amelyek a bankadó, a végkielégítéseket terhelő különadó és a költségvetési szférában érvényes fizetési korlátozás bevezetésével növelték az állam bevételeit, a 120 milliárd forintos minisztériumi zárolásokkal és a közpénzekkel való takarékos bánásmód betartatását szolgáló költségvetési felügyelők kiküldésével pedig jelentősen csökkentették az állami kiadásokat.
A felülvizsgálat megszakadásával Magyarország nem tudja lehívni az októberben lejáró hitelkeret fennmaradó részletét, és a kormány által többször kívánatosnak minősített új, 2011-re és 2012-re szóló „elővigyázatossági” hitelmegállapodás megkötésére sem kerülhet sor. Ádám Zoltán, a Takarékbank vezető elemzője a tárgyalások megakadásának egyik veszélyét abban látja, hogy ez azt üzeni a piacoknak: a kormány és a szervezetek együttműködése nem gördülékeny. Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető elemzője pedig – a távirati iroda kérdésére – egy tízforintos gyengülés veszélyét sem zárta ki a hír hatására.

Büdzséjelentés. Nem adnak okot derűre a pénteken közzétett államháztartási adatok sem. „A kormány elkötelezett abban, hogy minden körülmények között tartani fogja a 3,8 százalékos, GDP-arányos eredményszemléletű hiányt az idén” – szögezte le péntek délelőtt a tárca online fórumán Bathó Ferenc, az NGM költségvetési ügyekben illetékes helyettes államtitkára. Az ugyanitt közzétett adatokból kiderül: a bevételek elmaradásának és néhány területen a vártnál magasabb kiadási szintnek köszönhető az, hogy az év első hat hónapjában az állami büdzsé hiánya elérte az éves deficitcél 118,8 százalékát. Bár a pénteki jelentés részletes adatokat közöl az államháztartás helyzetéről, komoly tanulságokat nem lehet levonni a dokumentumokból: ezekben ugyanis – a korábbi szokással szemben – nem szerepelnek az előirányzatok éves teljesülésére vonatkozó előrejelzések. Az mindenképpen leszűrhető, hogy társasági, jövedéki és regisztrációs adó terén egyelőre jelentős az elmaradás a 2009-es folyamatokhoz képest, és némi mínuszt mutatnak az szja-bevételek is. Ez utóbbi ugyanakkor az év elején hatályba lépett szja-csökkentés fényében nem meglepő, ahogy az sem, hogy áfából több bevétel folyt be az idei első fél évben, mint tavaly. A büdzsé egyenlegét javították a magán-nyugdíjpénztári rendszerből visszalépők is, az idén összesen 64,1 milliárd forinttal.
Az adóbevételek első hathavi egyenlege egyébként 23 milliárd forintos mínuszt mutat 2009 azonos időszakához képest, a kiadásoknál pedig ugyanilyen összehasonlításban 285 milliárd forint a többletköltés. Ez elsősorban a tb-kassza és a MÁV támogatásának, valamint az állami kezességvállalások fokozottabb érvényesítésének köszönhető. Utóbbi soron az éves 20,4 milliárd forintból 16,5 milliárdot már ki is fizetett az államkassza, itt tehát borítékolható az előirányzat túllépése. VG