Ne az állami beavatkozástól várjuk a válság megoldását!
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jelen gazdasági válság nem szokványos magyarázatát adta előadásában Urbán László, az OTP volt vezérigazgató-helyettese a CEU Business School konferenciáján. A lakáspiaci buborék kipukkanását, a felelőtlen banki hitelezési gyakorlatot és az átláthatatlan pénzpiaci termékek kialakulását lehetővé tévő gyenge szabályozást hangsúlyozó bevett magyarázatokkal szemben Urbán arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államokban kormányzati nyomásra növekedett a hitelállomány. Az évtizedekig tartó állami befolyásolás, politikai akarat és a szociálisan hátrányos helyzetű csoportokat védő bírói gyakorlat taszította a bankokat a lakáshitelezés kiterjesztésére a kevéssé hitelképes tömegek irányába.
A szakember szerint a monetáris politika jól reagált: a bankok feltőkésítése volt az egyetlen járható út, hiszen csak a jegybankok pénze elegendő a hisztéria megfékezéséhez. Itt arra figyelmeztetett, hogy bár népszerű politikai fordulat a bankokat és magas fizetésű bankárokat a szőnyeg szélére állítani, de az Egyesült Államokban már megkezdődött a pénzintézeteknek nyújtott kölcsönök kamatostul történő visszafizetése, amely kedvező irányba billenti a költségvetést.
Az EBRD leendő magyar igazgatóhelyettese szerint az állam és a szabályozás szerepének túllihegése további kérdéseket támaszt, hiszen jól látszik, hogy a válság ott volt erősebb, ahol a magas adósságállomány miatt az állam fizetőképessége kétségessé vált. Urbán László szerint a legjobb, amit az állam tehet, ha rendbe hozza költségvetését és hitelállományát. „Magyarország elindult ezen a helyes úton” – utalt elismerően a szakember a teremben lévő Oszkó Péter által megkezdett munkára.
Martonyi János volt külügyminiszter szerint divatos arról beszélni, hogy Európa demográfiai, gazdasági, kereskedelmi jelentősége csökken, politikai súlya visszaesik. Azonban ez relatív csökkenés: a fejlődő világ többszáz éves lemaradását küzdi le éppen rohamléptékkel, ezért tűnik az EU lassúnak. A világkereskedelemben még mindig az Unió a legnagyobb szerves egység, amely ráadásul a többoldalú tárgyalások során következetesen és egységesen lép fel, és keményen képviseli az érdekeit. A fejlődő világ most sok tekintetben izgalmas, diplomáciai és – a soha nem látott egymásrautaltság miatt – gazdasági szempontból is lényeges, hogy a piacosodást és gazdasági konjunktúrát követően az autoriter rezsimek a demokratizálódás melyik útját választják, a forradalomtól a visszarendeződésig terjedő skálán.
