Világgazdaság Online

Januárban éves szinten a nettó bérek jobban nőttek, mint a bruttó jövedelmek – derül ki a KSH legfrissebb adataiból. A nettó kereseteknél a hivatal nem vette számításba a családi kedvezményeket, de azokat figyelembe véve minden bizonnyal a 4,2 százalékos inflációnál nagyobb nettó béremelkedés volt. A havi bruttó átlagfizetés 210 ezer forintot tett ki.

Megérkezett a KSH legfrissebb bérstatisztikája, de a lényeg hiányzott belőle. A reálkeresetekről nem közölt statisztikát a hivatal, mivel a nettó keresetben nem tudták figyelembe venni a családi kedvezményeket. Ezzel továbbra is nyitott a vita, miszerint ki és mennyivel járt jobban vagy rosszabbul az új adórendszerrel. Az mindenesetre kiderült, hogy januárban a bruttó bér 1,6, míg a gyerekkedvezmény nélkül számított nettó kereset 3,3 százalékkal emelkedett 2010 januárjához képest. A kedvezményt figyelembe véve tehát minden bizonnyal a 4,2 százalékos inflációnál nagyobb nettó béremelkedés volt.

A havi bruttó átlagfizetés 210 ezer forint, a magánszektorban közel 214 ezer, míg az állami szektorban 204 600 forint volt. Előbbi 8,4 százalékos emelkedésnek felelt meg, míg utóbbi 12,5 százalékos csökkenésnek, amit azzal magyarázott a statisztikai hivatal, hogy kiesett a közszféra dolgozóinak tavaly ilyenkor adott különjuttatás. Hasonló hatásra márciusban is kell számítani. A magánszektor esetében viszont jókora ugrás volt látható, az utóbbi hónapokban jellemzően 1-2 százalék körül mozgott a mutató, decemberben pedig negatív volt. Ezt azzal magyarázza lapunknak Kondrát Zsolt , az MKB Bank vezető közgazdásza, hogy aki tehette, átcsúsztatta az év végi prémiumát ez év januárjára, hogy kihasználhassa az idei, kedvezőbb szja-szabályokat. Ezzel együtt is nagyobb volt a növekedés, mint előzetesen gondolta a szakértő, ugyanakkor az állami szektorban meg nagyobb volt a csökkenés a saját prognózisánál. Az elemző azzal kalkulált, hogy sok cég fizetéscsökkentést hajthat végre a magasabb keresetűeknél, vagy legalább befagyasztja a béreket, de ez nem történt meg.

A trendet jobban mutatja, hogy a rendszeres keresetek 4 százalékkal emelkedtek; ez a szakértő szerint ugyan az inflációt figyelembe véve nem magas, de óvatosságra int. Kondrát úgy véli, hogy ugyanakkor még mindig nem lehet bérinflációs nyomásról beszélni, de csírájában benne van már a lehetősége az adatokban. Összességében látszik, hogy az adóhatás pozitív volt, ami nem túl meglepő, ha figyelembe vesszük, mekkora kiesést jelentett a büdzsében. Arra is felhívta azonban az elemző a figyelmet, hogy itt átlagokról van szó, amelyek mögött lényeges eltérések vannak.

A friss jelentésből az is kiderült, hogy a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál januárban 1,829 millióan dolgoztak, 2,7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer), ez az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdonítható. Az e nélkül megfigyelt 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik a 2010. január havi adattal. Összesítve 2,621 millió fős volt az alkalmazásban állók létszáma, 0,3 százalékkal több, mint egy évvel korábban.