Világgazdaság Online

A fordulat érdekében hirtelen több szakmai fórumot is tartottak az utóbbi időben az illetékes állami intézmények és a szakmai szervezetek képviselőinek, köztük Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek a részvételével.

„A kutatás-fejlesztés és az innováció a válságból való kilábalás és a növekedés egyik legfontosabb eszköze, ezért a kormány 2010 első negyedévében további abszorpciónövelő intézkedések bevezetését tervezi” – derül ki a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) lapunk kérdésére küldött válaszából.

A tárca kommunikációs főosztályának tájékoztatása szerint a „2008-ban és 2009-ben meghirdetett gyorsító intézkedéseknek köszönhetően hazánk k+f+i területen elért uniós forrásfelhasználása kiemelkedő a környező országokhoz képest, és folyamatos a javulás e téren.

Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Társadalmi infrastruktúra operatív programja és a regionális operatív programok a források felhasználásában nagyon jól állnak, a Társadalmi megújulás (TÁMOP) és a Gazdaságfejlesztési (GOP) operatív program pedig fokozatosan dolgozza le a lemaradást.”

A 2009–10-es akciótervekben összesen 106 milliárd forint áll rendelkezésre k+f+i pályázatokra az ÚMFT operatív programjainál. Ebből jelenleg 81 milliárd forint elérhető, a többi pénz az európai kutatási infrastruktúra nagyprojektjeibe és kutatóegyetemi programokba „épül be”. Az operatív programok közül a GOP 2007 és 2013 között közel 260 milliárd forint uniós forrást biztosít a konvergenciarégiók mikro-, kis- és középvállalkozásainak k+f+i területen, s ebből idáig 387 pályázó jutott 51,4 milliárdos támogatáshoz. Ez a 20 százalékos felhasználás a tárca szerint csekélynek tűnhet, ám a korábbi nemzeti fejlesztési tervhez képest a források összességükben közel a hétszeresükre – a konvergenciarégiókban a harmincszorosukra – nőttek a mostani programozási időszakban. Ugyanakkor az Innobarometer 2009-es felméréséből az is kiderült, hogy a hazai vállalkozások jelentős része a világgazdasági válság nyomán visszafogott innovációs kiadásaiból.
A gazdasági tárca feladata az innovációt és a k+f-et ösztönző környezet megteremtése és működtetése, amelyhez hozzátartozik a támogatási források mellett a megfelelő hozzáállás és szemléletmód kialakítása. Az innováció erősítése érdekében mind a vállalkozásoknál, mind a társadalomban szemléletváltásra van szükség – állapította meg az NFGM.
Az EU-ban általában szélesebben értelmezik az innovációt, mint Magyarországon, érdemes lenne ezt nálunk is érvényesíteni. Novák Csaba, a k+f+i pályázatokat kezelő közreműködő szervezet, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG Zrt.) szakmai igazgatója szerint ez is az egyik oka annak, hogy nálunk egyelőre nincs elég pályázó a szóban forgó kiírásokra. Nehezíti a forráslekötést, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) ötmilliárd forintos kerete révén aránytalanul kevés pénz jut alapkutatásra a k+f+i fejlődési lánc későbbi fázisaihoz képest. Novák Csaba szerint az is gond, hogy „képtelenség olyan gyors ütemben innovatív cégeket teremteni”, mint ahogy a rendelkezésre álló EU-forrás nő.

A k+f+i pályázatok kiírása Magyarországon sajnos még mindig nem a gazdaság által elvárt és az illetékes hatóság által megígért időben, ritmusban és tartalommal történt meg, például a Baross-program nagyon sokat késett, emellett változatlanul rendkívüli adminisztratív terhek nehezednek a pályázókra – vélekedett Monszpart Zsolt, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) alelnöke. Ráadásul a kormányzat már öt-hat éve folyamatosan, évközben és meglepetésszerűen módosítja az innovációs keretfeltétel-rendszert. „Az idén is változott a kutatás-fejlesztést és innovációt felügyelő rendszer, tárca nélküli miniszteri rangról leértékelődött főosztályvezetői szintre” – jegyezte meg a MISZ illetékese. Beszámolt arról is, további húszmilliárd forintot zároltak a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapnál a költségvetés állapotára hivatkozva. „Az elmúlt öt évben a teljes alap 25 százalékát érintette valamilyen elvonás, tartalékolás, ezzel a kormányzat megsértette a 2003. évi törvényt, de ami ennél is rosszabb: a vállalkozók lehetősége az innovációs folyamataik finanszírozására ennyivel kevesebb lett” – tette hozzá Monszpart Zsolt. Sürgősnek tartaná a túlzott adminisztráció felszámolását, a pályázati értékelések átláthatóvá tételét, elhúzódásuk minimalizálását, a szerződéskötések diktátum jellegének megszüntetését, összességében a kormányzati feltételrendszer stabilitásának és kiszámíthatóságának a növelését.

Kell a saját alapkutatás. Kroó Norbert fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke szerint ez a felismerés magyarázza, hogy az EU figyelme ismét az alapkutatások felé fordult, többek között azért is, mert kiderült, hogy az Egyesült Államok versenyképességének csökkenésében döntő szerepe volt a k+f kiszervezésének. A tekintélyes magyar kutató az unió tudományos tanácsának tagjaként a közösségi kutatás-fejlesztési irányok meghatározásában és évente 7,5 milliárd eurós keret elosztásában vesz részt. A fiatalok két-, a szenior kutatók akár 3,5 millió eurós támogatáshoz is hozzájuthatnak egy-egy kutatási témában öt évre. Az idén a 9100 jelentkező közül 16 volt magyar, s közülük végül nyolc jutott támogatáshoz, ez „akárhogy is nézzük, figyelemre méltó teljesítmény”. A szenior kutatóknál viszont szerinte látványosan éreztette hatását, hogy az elmúlt években leértékelődött az alapkutatás Magyarországon.