Világgazdaság Online

A többek között az önkormányzatok törvényes működéséért felelős intézményeket a hónap végével a megszűnés veszélye fenyegette, mivel a hivatali működés regionális átalakítást megalapozó és a korábbi fővárosi, megyei illetékességgel működő hivatali rendszert módosító törvényi szabályozást, valamint a végrehajtási rendeletet tavaly októberben az Alkotmánybíróság idén június 30-i hatállyal megsemmisítette.

A taláros testület azonban nem a közigazgatási hivatal létezését vonta kétségbe, hanem egy jogalkotási technikát marasztalt el. Szerinte a korábbi megyei, fővárosi hivatali rendszer megváltoztatásához feles törvény helyett, kétharmados törvénnyel történő módosításra lett volna szükség. Ezzel az Alkotmánybíróság gyakorlatilag osztotta ellenzék álláspontját, hiszen a fideszes, kereszténydemokrata képviselők a parlamenti viták során többször felhívták a kormánypárti honatyák figyelmét, hogy alkotmánysértő az átalakítás.

Ezt követően hosszas huzakodás kezdődött a parlamenti pártok között, március 26-án még ötpárti egyeztetések is kezdődtek.

A kormánypártok úgy ítélték meg, reális esély van a megállapodásra, ám a kompromisszumos javaslat elfogadásához szükséges támogatást végül is a Fidesz nem garantálta. Az ellenzéki párt a saját – a fővárosi és megyei közigazgatási hivatalokat visszaállító – indítványát is visszavonta átdolgozásra, olyan időpontban, ami eljárásjogilag lehetetlenné tette egy új, a kormány által beterjesztett javaslat június 30-ig történő parlamenti elfogadását.

Ezért a kormány arra az elhatározásra jutott, hogy mivel neki az Alkotmány és az önkormányzati törvénynek az AB döntésével nem érintett rendelkezései alapján a a közigazgatási hivatal útján biztosítania kell a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését, a közigazgatási hivatal pedig törvényben nevesített, létező közigazgatási szerv, a kötelessége biztosítani a hivatal működtetését, így a működés szabályozására más alkotmányos megoldást kellett találni. Ezt követően alkotta meg a rendeletét a közigazgatási hivatal működéséről, mellyel biztosítja, hogy június 30-át követően is zavartalan és jogszerű legyen azok működése.

Számos politikus és szakértő azonban úgy ítéli meg, a kormány ezzel újabb alkotmánysértést követett el, ezért az ügy újra az Alkotmánybíróság előtt köt majd ki. De vannak olyan települések is, amelyek egyenesen bojkottal fenyegetik a közigazgatási hivatalt. Ezért az önkormányzati minisztérium arra hívja fel a figyelmet, hogy az ügyfeleket nem érheti semmilyen hátrány. Tehát azok a helyi önkormányzatok, melyek államigazgatási hatósági ügyekben nem hívják fel az ügyfelek figyelmét a közigazgatási hivatalnál lévő jogorvoslati jogra, vagy nem terjesztik fel a fellebbezést elbírálásra, államigazgatási jogkörben okozott kár címén, kártérítési kötelezettséggel is tartozhatnak.