A menedzserek és a kockázat békés egymás mellett élése

A véletlen események özönében élünk. Az életnek nincs olyan területe, ahol a véletlen ne játszana szerepet, ezért nincs olyan esemény, folyamat, jelenség, rendszer (a továbbiakban összefoglalóan: jelenség), amelynek kapcsán ne kellene felkészülnünk a véletlen hatásainak kezelésére. Véletlen mindaz, ami a kézben tartásához, uralásához, szabályozásához szükséges valamennyi információ, adat, tapasztalat hiányossága, elégtelensége, hiányos ismereteink, tudatlanságunk miatt előre teljes bizonyossággal nem látható. A véletlen a kockázat előidézője, de egyben kezelhetőségének lehetősége.

A globalizációval olyan új kockázatokkal szembesülünk, mint korábban soha. Ennek egyik oka, hogy egyre mélyebben beavatkozunk a külső kockázat, a természet folyamataiba, a másik pedig, hogy egyre bonyolultabb, komplexebb mesterséges jelenségeket hozunk létre és működtetünk.
A modern piaci versenyes menedzsmentfelfogás a jövőbeni jelenségekkel foglalkozik, és úgy épül be a jövőbe, hogy számol annak kockázatos voltával mint elkerülhetetlen tulajdonsággal. A kockázat aktív, tudatos vállalása a modern gazdaság, az innovatív társadalom alapeleme.

A kockázat abból fakad, hogy egy jelenség jövőbeni bekövetkezése az adott jelenlegi helyzetben nem határozható meg teljes bizonyossággal. Elvi megközelítésünk csak az lehet, hogy felkészülünk a kockázattal való békés egymás mellett élésre. A gyakorlati megközelítés pedig az, hogy a lehető legjobb tudásunk, a rendelkezésre álló lehető legtöbb információ, tapasztalat, adat, tény birtokában, a lehető legjobb módszerek felhasználásával feltárjuk a lehetséges bekövetkezéseket, és ezekhez meghatározzuk a bekövetkezési valószínűségeket. Két fronton „békülhetünk”: az egyik a véletlen törvényszerűségeinek, tulajdonságainak, okainak egyre mélyebb feltárása, a másik a véletlent mérő valószínűség(ek) meghatározása. A cikkben a kockázat ezen háttérvonulataival foglalkozunk, és döntően nem a pénzügyi kockázatok oldaláról.

Szabó Gábor Csaba-->