Az élelmiszer legyen a gyógyszer!

Csökkentheti a vérnyomást, a koleszterinszintet, vagy a stresszt egy szelet csokoládé, egy pohár tej, vagy éppen a liszt, amiből az ételeink készülnek? Sokan ma még kapásból nemmel válaszolnak erre, ugyanakkor a tudósok közül sokan igennel.

Lehetnek a lakosság széles rétegei által fogyasztott tömegtermelésű élelmiszereknek egészségvédő, megelőző hatású tulajdonságai – „csak” funkcionális adalékanyagokat kell hozzájuk adni.

Több mint másfél éve alapították a tatabányai székhelyű Egészségvédő Élelmiszerek (EVÉSZ) Klasztert. A tíz alapítóhoz sokan csatlakoztak azóta, a népszerűsége egyre nő. A magyar lakosság egészségügyi állapotának minél szélesebb körű javításához és a magyar élelmiszer-gazdaság fejlődéséhez szeretnének hozzájárulni.

A közelmúltban nemzetközi konferenciát is tartottak Tatabányán. Sok értékes gondolattal szembesülhettek az érdeklődők és a résztvevők. Az egyik továbbgondolásra érdemes, hogy a funkcionális élelmiszerek piacán világszerte csak a nagyok tudnak élni, megélni, fejlődni, talpon maradni.

– Az első a kutatás és a fejlesztés, utána következhet a gyártás, majd az ösztönzés a fogyasztásra – sorolja Prof. Dr. Hajtó János klasztermenedzser. – Hiszem, és azért vágtam bele ebbe, hogy ez a jövő a táplálkozásban. Tudom, nehezen adnak engedélyeket Európa- és világszerte az adalékanyagokkal feldúsított élelmiszerek forgalmazására, az is világos, hogy ezek nem olcsóak, és bonyolult megmagyarázni az átlagembernek a jótékony hatásukat. Mégis tesszük a dolgunkat, egyre többen.

Nem mindegy, hogy mit eszel, vallják a klaszter tagjai. Vannak köztük felsőoktatási intézmények, kutatási közalapítvány, termelő és szolgáltató cégek. Együtt dolgoznak azért, hogy egyre több olyan élelmiszer kerüljön az emberekhez, amely olyan gombákból és gyógynövényekből nyert természetes adalékanyagokat tartalmaz, amelyek jótékony hatással vannak az egészségre.

– Folyamatosan ellenőrizzük, hogy a termékekben a hőkezelés vagy a porítás után is megmaradjanak a jótékony adalékanyagok – hangsúlyozza a professzor. – Hosszadalmas folyamatok után kerülhet a polcokra egy-egy termék, és akkor sincsen semmi bizosíték arra, hogy sikere lesz. Egyrészt a magyarországi pénztárcák lapossága, másrészt a szemléletmód miatt nehéz a helyzetünk. Ahogyan egy előadó is megjegyezte a konferencián, nálunk nem egészségügy van, hanem betegségügy. Az emberek többsége nem veszi még komolyan a megelőzést. Ezen kell sürgősen változtatni, hogy a különféle mutatókban elkerüljünk az európai sereghajtók közül legalább a középmezőnybe.

Az ismeretterjesztés, a tudatformálás is szerves része az EVÉSZ Klaszter tevékenységének. Nem elég, ha látja valaki a boltban, hogy csicseriborsó, kender, fekete ribizli vagy galagonya van valamilyen élelmiszerben; tudnia is kell, hogy a felsorolt növényeknek milyen élettani hatása van. Marketing-kutatást is végeztek, amelynek egyik megállapítása, hogy mottójuk – élelmiszered legyen a módszered – találkozik a fogyasztói igényekkel.

– Mindössze egy-két lépcsőfokon vagyunk túl – mondja Hajtó János. – Célunk a dinamikus fejlődés. Az, hogy minél több aktív tagunk legyen, de persze nem a mennyiség, hanem a minőség a mérce. Kutatásban, fejlesztésben, majd a termékelőállításban, marketingben, eladásban egyaránt. Nem elég betörni a piacra, ott is kell maradni, és ehhez erős, folyamatosan erősődő alapokra van szükség.

A kormányzat is a megelőzést hangsúlyozza

– Az EVÉSZ Klaszter áltel elindított egészségvédő élelmiszerek a speciálisan a vérnyomás-, a koleszterinszint- és stresszcsökkentő, funkcionális adalékanyagokkal dúsított tej, csokoládé és liszt. Ezek kifejlesztése, értékesítése, klinikai, orvosi prevenciós hatásainak értékelése teljes mértékben összhangban van a kormányzat kiemelten kezelt prevenciót hangsúlyozó startégiájával. A funkcionális élelmiszerek hatása megelőző jelleggel fog érvényesülni például a lakosság széles rétegeit érintő érrendszeri megbetegedések területén – hangsúlyozza tanulmányában dr. Dombi Péter, a Szent Borbála Kórház vezető főorvosa (onkológia, hematológia centrum).

Magyarországra való visszaköltözése után 2006-tól 1011-ig a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány főigazgatója. A tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának rektora 2010 augusztusától 2011 augusztusáig. A Miskoci Egyetem címzetes egyetemi tanára. Több mint 100 publikációja jelent meg, ezekhez több mint 600 referencia ismert, 22 szabadalma van. Nyugdíjasként a tatabányai székhelyű Egészségvédő Élelmiszerek Klaszter menedzsere és az Orient-Solar Kft., magyar-kínai vegyes vállalat tudományos igazgatója.

Kitüntetései: Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (2004), Mikovinyi Sámuel Díj (2010), Év Innovációs Vállalkozója Komárom-Esztergom megyében (2012). Hobbija a zenélés, gitáros-énekes volt, valamint a túra-kerékpározás. Felesége Boros Ilona tanár, lányai: Zsuzsa és Ágnes.-->