A trafiktörvény miatt is füstölögnek

Elveszik a falusi kiskocsmáktól, kisboltoktól a dohányárusítás jogát, bizonytalan a játékgépek jövője is, következésképp számos kis üzlet további léte, tulajdonosainak a megélhetése forog veszélyben – hangzott el a Kisosz siófoki szezonértékelőjén. Kétezer-hatszáz vendéglátóhely és ötezer-hatszáz kiskereskedelmi egység működik Somogyban – összegzett Kertész Rezső, az érdekvédelmi szervezet megyei társelnöke. – Ha egy kis üzletnek szűkül a termékskálája a dohányáru elvételével, és ráadásul játékgépet sem üzemeltethet, honnan pótolja a kieső bevételt? – tette fel a kérdést Kertész. – Leépítés, bezárás – ez merülhet fel az üzemeltetőkben. A játékgép-működtetés szigorítása óta jó volna, ha az állam végre színt vallana a jövőt illetően. Törvényben is szerepel, hogy e gépeket online rendszerbe kötnék, ami ellenőrizhetővé tenné a szisztémát. Számos vállalkozó nyilatkozott úgy, hogy ezt a korszerű módszert is vállalná, csak maradhasson nyerőgép az üzletében. De továbbra sem tudni, lesz-e ilyen rendszer, és ha igen, mikortól.

A szerencsejáték-törvény 2011. szeptemberi módosításával a kormány az adóbevételek növekedését remélte. Tavaly novembertől az üzemeltetőknek a nyerőgépenkénti százezer forint helyett havonta félmillió forint adót kell fizetniük, ezenfelül idén januártól negyedévente az 1,6 millió forint feletti bevételnek még a húsz százalékát is. A költségvetési törvénybe foglalt optimista várakozás, a 78,4 milliárd forint adóbevétel ma már látszik, hogy várhatóan nem folyik be az államkasszába. Az E-Casino Szakmai Szövetség szerint az úgynevezett első kategóriás játéktermeket (ahol a maximális tét ötezer forint) üzemeltető cégek mintegy kilencven százaléka már bezárt vagy csődbe ment. Ma nagyjából ezer ilyen automata üzemel hazánkban a tavaly szeptemberi huszonnégyezer helyett. A szakmai szövetség becslése szerint tavaly több tízezer munkahely szűnt meg emiatt, s több tízmilliárd forinttal lett szegényebb a költségvetés ennek nyomán a különböző adónemekben. Állítják: tagjaik, akik az első kategóriás gépek több mint felét üzemeltették, évi összesen nyolc-kilencmilliárd forint adót fizettek be.

A szövetség szerint kétséges, hogy hány üzlet tud átállni az elvileg 2013. januártól előírt, szerveralapú üzemeltetésre.

Ami pedig a dohányárut illeti: a Füstölgők Társasága felmérést készített magyarországi kiskereskedők körében a trafiktörvény bevezetésének várható hatásairól. Természetesen túlnyomó többségük árbevétel-csökkenésre számít, egyharmada gondolja úgy, hogy meg kell emiatt válnia egy vagy több alkalmazottjától, tizenöt százalékuk tart attól, hogy be kell zárnia üzletét.

A törvény mellett érvelők a kiskorúakra hivatkoznak, S. Takács Zsuzsanna, a társaság szóvivője szerint azonban ez értelmezhetetlen, hiszen ma sem lehet tizennyolc éven aluli személynek dohányárut eladni. Attól tartanak – folytatta a szóvivő –, sok hazai kiskereskedő munkáját megnehezíti az új törvény, akárcsak a dohányosok életét, nem érné el viszont azt a célt, hogy visszaszorítsa a kiskorúak cigarettához jutását, ellenben fellendítené a feketepiacot.