Világgazdaság Online

A Coface által vizsgált hazai cégek közül változatlanul minden második magyar cég számít kimondottan vagy közepes mértékben kockázatos üzleti partnernek, de a hazai arány már alacsonyabb mint a régiós átlag. Valószínűsíthetően romlik a cégek helyzete az előző évhez képest, bár a nagy európai bizonytalanságok miatt nagyon nehéz előre jelezni az idei folyamatokat. Egy azonban biztos: mikroszinten lejárt a halogatás ideje.
 
Az elmúlt években nőtt azoknak a közép-kelet-európai cégeknek a száma, amelyek üzleti szempontból kockázatosabb besorolást kaptak a hitelbiztosítóktól – a szögezi le Bagyura András, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatója. 2011-ben a céges pénzügyi kockázati tényezők miatt a közép-kelet-európai cégek közel 54 százalékát közepesen kockázatosnak vagy kockázatosnak minősítette  a Coface, ez az arány valamivel több, mint 5 százalékponttal magasabb, mint a 2010-es volt (48,33 százalék).

Ellentmondásos mind a kép, mind pedig a kilátások. Míg Romániában dinamikus növekedés segíti a cégek tevékenységét (a nagy visszaesés miatt persze alacsony a bázis), ám ennek ára a nagy politikai bizonytalanság, ami miatt bármelyik irányba kibillenhet a helyzet. Lengyelország jól teljesít, s a lengyel cégek kockázati helyzetében pozitív változások következtek be, de ennek vélhetően elsősorban egyfajta korrekció az oka, ugyanis a régión belül indokolatlanul jó volt eddig a megítélésük. Csehországban a helyzet egyértelműen a külső konjunktúra alakulásától függ, s ez mondható el Szlovákiáról is, ahol mindemellett még választások is lesznek az idén – árnyékolja a képet Bagyura.

Rámutat: nagy kérdés tehát az egész térségben – beleértve Magyarországot is –, hogyan alakul az európai helyzet. Sok a kérdőjel – mondja, s állítja, nem a cégek teljesítményétől, hanem elsősorban a politikai, gazdaságpolitikai döntésektől függ, hogy merre mozdul Európa az idén. Nagy a bizonytalanság, az év hozhat mind pozitív, mind negatív meglepetéseket. Ami azonban biztos: az idén el kell dőlnie annak, merre halad tovább Európa, sikerül-e megteremteni a növekedéshez való visszatérés feltételeit, illetve, mindezt hogyan értékelik a befektetők és a minősítők. Mindenesetre, ha lesznek további leminősítések, annak az eddigieknél is súlyosabb hatásai lesznek a cégekre nézve – hangoztatja a kereskedelmi igazgató.
 
A tavalyi évhez képest 51,36 százalékról 49,84 százalékra csökkent a hazai kockázatos vállalatok aránya. Ugyanakkor a kockázati szinteket is kibontva megerősítést nyer, hogy a leginkább kockázatosnak minősített csökkent a hazai cégek aránya.

A gazdasági folyamatok alapján valószínűsíthető, hogy romlott a helyzet az előző évhez képest, nem kis részben azért, mert egyrészt nem javult a gazdálkodási környezet, s a konjunktúra, másrészt pedig gyengült a forint árfolyama, ami részben az importőrök számára okozott veszteséget, de ennél is súlyosabb hatással volt azokra a cégekre, amelyek akár a bankok, akár a szállítóik felé devizahitellel rendelkeztek. A tavaly év végén tapasztalható folyamatok kísértetiesen hasonlítanak a 2008-as pénzügyi krízis (majd abból kinövő válság) folyamataira. Ez persze azt is jelentheti, hogy az idén stabilizálódhat az árfolyam, ami majd jövőre a cégek kockázatosságának a javulásában csapódhat le. Ám ehhez első lépésben elengedhetetlen a gazdaságpolitika konszolidációja, ami nem kis mértékben politikai döntés/kérdés függvénye. Mindenesetre sem a makro-folyamatok nem bíztatnak egyelőre túl sok jóval (nincs növekedés), s a helyzetet súlyosbítja, hogy a cégekre mind nagyobb teher rakódik, akár az adó- és járulék-kötelezettségeket, akár például az inflációt nézzük.