Soha nem látott cégbedőlési hullám

Újabb emelkedő trend kialakulását jelzi, hogy a korábbi időszak viszonylagos nyugalma dacára már decemberben is 49 százalékos növekedés volt tapasztalható. Már akkor is látszott, hogy a kényszer-végelszámolás alá került cégek felhalmozott adósságainak felszínre kerülésével komoly felszámolási hullám várható erre az évre. „Január és december az adó- és egyéb jogszabályok változása miatt mindig kritikus hónap. A múlt év adatai és a mögöttük álló folyamatok azonban most egy egész évre kiható, minden eddiginél nagyobb felszámolási hullámot vetítenek előre” – véli Tóth Tamás, az Opten ügyvezető igazgatója. Feltételezését alátámasztják a végelszámolási adatok is: itt még gyorsabb ütemű az emelkedés.

„Az kétségkívül jó hír, hogy a NAV és a cégbíróságok kiszűrik a rendszerből a nem működő cégeket, hiszen ez egyfajta tisztulási folyamatként értelmezhető. Annak azonban nem kell örülni, hogy ilyen mértékben kell megtisztítani a cégvilágot, illetve hogy a tisztulás közben ilyen sok adósságot hátrahagyó cég kerül felszínre” – világít rá a problémára Tóth Tamás.

A képet némiképp árnyalja, hogy mindkét hónapban rekordmagasságba szökött az új cégek alapítása is. Decemberben 7242, januárban 7166 új cégbejegyzést tett közzé a cégbíróság. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy most szigorították és drágították a cégbejegyzést. A sok új alapítás tehát részben „előre hozott beruházásként” értelmezhető, részben pedig az az oka, hogy megszűnt az egyórás cégalapítás lehetősége, ami gyakorlatilag kizárta, hogy a cégbíróságok érvényesíteni tudják a cégvezetéstől eltiltott személyekkel szembeni szankciókat. Nem zárja ki az Opten annak a lehetőségét, hogy az ügyeskedők utolsó nagy rohama indult.

„A piaci környezet nem magyarázza a felaprózódott, kényszervállalkozókkal terhelt magyar cégállomány további növekedését. A forint erősödése kedvező tendenciákat vetít előre, de az exportdinamika ellen hat, a belső kereslet növekedésére pedig még biztosan várni kell” – véli Tóth Tamás.