Világgazdaság Online

A vezérigazgató kitartásra buzdította és tanácsokkal próbálta segíteni a jelen lévő vállalkozásokat. Elmondta: a magyar kkv-k alultőkésítettek, felélték tartalékaikat, nagyon nehezen jutnak hitelhez, jelentős piacvesztést szenvedtek el, állami segítségre nem számíthatnak, az uniós pályázatok pedig bonyolultak a számukra.

A szektort további terhek is sújtják, ezek közé tartozik az áfaemelés, a minimálbér és a járulékok emelése, a magas üzemanyagárak és a devizahitelek növekvő törlesztőrészletei. Az ágazat jelentőségéről a vezér elmondta, hogy az 1,2 millió hazai cég 99 százaléka kkv és 55 százalékuk, 688 ezer vállalkozási működik is. A szektor összesen mintegy 3 millió embernek ad megélhetést, ugyanis egy kkv-nál átlagosan 2,2 alkalmazott és 1,7 családtag kap munkát.

Krisán szerint a kisvállalkozások működését leginkább a Széchenyi-kártya és a kombinált hitel segíti. A Széchenyi kártyára jelenleg 210 ezer igénylést tartanak nyilván, kilenc év alatt 156 ezer kártyát bocsátottak ki és 963 milliárd forint hitelt nyújtottak annak segítségével. Így gyakorlatilag percenként 1 millió forint forráshoz juttatja a kártya a kkv-kat. A kombinált hitel három összetevőből áll: egymillió forint értékű támadásból, 1-8 millió forint összegű hitelből és legalább 10 százalékos önrészből.

A rendezvényen Müller Ádám, a MAG Zrt. igazgató-helyettese bemutatta az Új Széchenyi Terv pályázati lehetőségeit, hangsúlyozva, hogy feladatuk a vállalkozások fejlesztése, méretük növelése, legfontosabb céljuk pedig a foglalkoztatás növelése.

Merész István, az Euler Hermes Magyar Hitelbiztosító Zrt. kereskedelmi igazgatója a hitelbiztosítás előnyeire hívta fel a vállalkozók figyelmét. Hangsúlyozta: a hitelbiztosítás nem csak a követelésekkel kapcsolatos kockázatoktól mentesíti a cégeket, de további előnyöket is jelent, ezek közé tartozik, hogy magasabb összegű beszerzéseket hajthatnak végre, hosszabb távú fizetési haladékot adhatnak vevőiknek, ezek a vevőkör szélesítését segíthetik. A hitelbiztosítóknak emellett pontos információik vannak a vevőkről, ami megkönnyíti a vevők kiválasztását. A hitelbiztosítással rendelkező cégek könnyebben juthatnak banki hitelekhez is.

A béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások alkalmazottaknak történő adását ajánlotta a vállalkozóknak előadásában Vadász Iván, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének alelnöke. Az egyik legfontosabb gond ugyanis, hogy jövőre a cégeknek emelniük kell alkalmazottaik bruttó bérét ahhoz, hogy ugyanannyi nettó járandósághoz juttassák őket. Ezt törvény is előírja, és az ezt elmulasztókat kizárják a közbeszerzésekből, állami támogatásokból. Az előírt béremelés 7-10 ezer forint közötti értéket jelent havonta.

Vadász azt tanácsolja, hogy a bérkompenzációt lehetőleg béren kívüli juttatásban vagy egyes meghatározott juttatásban adják alkalmazottaiknak, az előbbi járulék- és adóterhe 31 százalék, utóbbié 51 százalék, miközben a munkabéré 96-103 százalék között mozog. A béren kívüli juttatások mértéke éves szinten legfeljebb 500 ezer forint lehet. Az alelnök azt is javasolja, hogy minél nagyobb összeget juttassanak alkalmazottaiknak a végtörlesztésre irányuló támogatásként vagy munkaadó hitelként, azt ugyanis semmilyen járulék vagy adó nem terheli. Megemlítette, hogy a vállalkozó akár 500 ezer forint ilyen támogatást is adhat, de erről 2,5 millió forintos szerződést köt vele, így 7,5 millió forintot tud tehermentesen kivenni vállalkozásából.

Szerinte jövőre sokkal rosszabb lesz a vállalkozások adózási környezete. A GDP-hez viszonyított adózás nő az új adók megjelenése és a régiek növelése miatt, így a magyar adószint sokkal magasabb lesz a környező országok átlagánál. A munkajövedelmek adóterhe továbbra is magas marad, az adminisztráció bonyolultabb lesz, a jogbizonytalanság pedig nő, mivel számos adótörvény félreérhető. Az SZJA csökkentése nem tekinthető sikeresnek.

Horovitz Krisztián, a Magyar Telekom Nyrt. Üzleti szolgáltatások ágazatának igazgatóhelyettese három beruházás nélküli informatikai fejlesztést ajánlott a cégek figyelmébe. Ezek közül az egyik a kisvállalkozóknak azt a gondját oldja meg, hogy a beteg alkalmazottak gépén vagy az elromlott számítógépeken található adatokhoz férjenek hozzá. A másik megoldás egy olyan intelligens híváskezelő rendszer, amely a multiknál is működik. A harmadik egy komplex internet-telefon-hívásmenedzsment rendszer közös internetes felületekkel, domain névvel és harminc céges e-maillel. Ezeknek a szolgáltatásoknak árát kifejezetten a kisvállalatok pénzügyi lehetőségeihez alakították ki.

Többféle kedvező támogatásokra és hitelekre pályázhatnak a kis- és középvállalkozások – mondta a rendezvényen Semperger Kinga, a ProjectMine Kft, szakértője. Különösen az egészségügyben, a turizmusban és a zöldiparban tevékenykedő cégek válogathatnak sok lehetőség közül. Szerinte a vissza nem térítendő támogatások nagyon jól kombinálhatók a hitelekkel. Mivel több kedvezményes hitel és támogatás Közép-Magyarországon - annak fejlettsége  miatt - nem érhetőek el, ezért érdemes lehet egy a régión kívüli telephellyel, vagy érdekeltséggel pályázni a szakértő szerint. Semperger Kinga a vállalkozók figyelmébe ajánlotta a kockázati tőketársaságokat, amelyektől forrásokat lehet bevonni. Létezik olyan kockázati tőke társaság, amelyik csak 45 százalékos tulajdonosi részt kér magának. Akad olyan is, amelyik nem az új, hanem a már legalább két éve működő vállalkozásokba fekteti pénzét.