Világgazdaság Online

Egyeztetés. A fémkereskedelemről szóló törvény ugyan januártól már hatályban van, ám eddig csak csekély engedélykérelem érkezett a vámhatósághoz. Egyebek között a nyitott kérdések tisztázására és a technikai jellegű problémák gyors orvosolása érdekében ültek össze tegnap a szakmai szervezetek vezetői és a hatósági feladatokkal felruházott vám- és pénzügyőrség szakemberei. Mint Szabó József, a jövedéki igazgatóság osztályvezetője lapunknak elmondta, honlapjukon rendszeresen közzéteszik a legfontosabb tudnivalókat, szakmai tájékoztatókat tartanak, beszámolnak az aktuális tennivalókról, ennek ellenére úgy döntöttek, hogy a vállalkozók képviselőivel megvitatják a problémákat.
Ezt az is sürgeti, hogy hamarosan – április elsején – lejár az az átmeneti határidő, amíg a fémkereskedelemmel foglalkozó cégek regisztráltathatják magukat. Szabó József szerint – a szakmai szervezetek jelzései alapján – mintegy ezer ilyen vállalkozás lehet az országban, de eddig mindössze 140 engedélykérelem érkezett. Ha már elbírálták e beadványokat, és a hiánypótlások is megérkeztek, és az engedélyeket is kiadták, csak azután indul be az ellenőrzési nagyüzem, akkortól már nem az adminisztrációs nehézségek megoldására, hanem a feketén működő, esetlegesen lopott fémtárgyakat felvásároló, azokkal üzletelő vállalkozások kiszűrésére, a telepeken felhalmozott anyagok származásának vizsgálatára, valamint az engedély nélküli, illegálisan működő telepek ellenőrzésére helyezik a hangsúlyt – mondta. Eddig egyébként mintegy 250 vámost képeztek ki az új feladatra.
Továbbra sem tettek le a fémkereskedők arról, hogy elérjék a jogszabály finomítását, ám azzal is tisztában vannak: amíg nem változik a törvény, addig ennek megfelelően kell végezniük a tevékenységüket – mondta Urbán János, a Magyar Fémkereskedők Szakmai Egyesületének elnöke. A szakember szerint most valóban az a legfontosabb, hogy az érintett cégek regisztráltatni tudják magukat, és megkapják a működésükhöz szükséges engedélyt. Ehhez azonban számos kérdést tisztázni kell, sokan vannak, akik nem pontosan értik a jogi szöveget. A tegnapi egyeztetésen abban is megállapodtak, hogy a jövőben – amíg szükséges – kéthetente tartanak hasonló megbeszélést. Azt megnyugtatónak érzi Urbán János, hogy az ígéretek szerint az ellenőrök nem „zaklatják” majd túl gyakran az engedéllyel működő vállalkozásokat, a pénzügyőrök inkább az illegális kereskedők kiszűrésére koncentrálnak.
A vámhatósággal közös egyeztetéseken részt vesznek az autóbontó vállalkozások képviselői is, bár nem értik, miért tartoznak a fémtörvény hatálya alá. „A autóbontók nem fémkereskedők, az a céljuk, hogy hasznosítható alkatrészeket nyerjenek ki a roncsautókból, s nem a hulladékértékesítés” – fogalmazott Fejes Erika, az Autóbontók és Alkatrész-kereskedők Egyesületének (Abake) főtitkára. Felvetéseik azonban nem érvényesülhettek a kodifikációs folyamatban, mert mire a múlt nyár közepén az Abake megalakult, már ki is hirdették a törvényt. A most 35 taggal és számos pártolóval rendelkező egyesület az Alkotmánybírósághoz fordult, nehezményezve, hogy a törvény végrehajtási utasítása december utolsó napjaiban jelent meg, rendkívül szűk időt hagyva a felkészülésre.

Vitatott rendelkezések
A fémkereskedelmi törvény egyik legtöbbet vitatott pontja, hogy tetemes kauciót kell letenniük a vállalkozóknak. A legkedvezőbb mérték az egymillió forint telephelyenként, de a nagyobb cégek akár 25 milliót is fizethetnek. Ugyancsak borzolja az idegeket a hatnapos tárolási kötelezettség, legalább ennyi ideig kell ugyanis elkülönítetten megőrizni a felvásárolt tételeket. BJA