Világgazdaság Online

A cégek napi szinten találkozhatnak a VPOP különböző ellenőrzéseivel, amelyek mögött összetett hatáskörök és jogosítványok állnak – ezekkel pedig jó tisztában lenni.

A PricewaterhouseCoopers és együttműködő ügyvédi irodája, a Réti, Antall és Madl Landwell ennek érdekében szervezett kerekasztal-beszélgetést vállalati szakemberek és a Vám- és Pénzügyőrség képviselőinek részvételével.

Harc a pénzmosás ellen

„A Vám-és Pénzügyőrség 2007 decemberétől végzi a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos tevékenységét. Az ellenőrzések célja a kezdeti időszakban sokkal inkább a figyelemfelkeltés, a prevenció volt, mintsem a bírságok kiszabása. 2010-ben azonban már szigorúbb ellenőrzések várhatók, mivel a törvényben meghatározott kötelezettségek betartása már sokkal inkább elvárható” – mondta dr. Simonka Gábor, a VPOP Pénzügyi Információs Osztályának vezetője.

Fontos tudni, hogy a pénzmosás elleni szabályozás nem csak a bankokra, biztosítókra és egyéb pénzügyi intézményekre vonatkozik, hanem például a kereskedőkre, ingatlanforgalmazókra, valamint kaszinók üzemeltetőire is.

A VPOP ellenőrizheti a cégek pénzmosás elleni szabályzatait, a belső ellenőrzési és információs rendszer meglétét, a pénzmosás-gyanús ügyletek felismerése érdekében kialakított munkavállalói képzési programokat; továbbá az ügyfél-azonosítási és a bejelentési kötelezettség teljesítését is.

„A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása gondatlanság esetén is bűncselekménynek minősül, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető, ezért rendkívül fontos, hogy az érintett vállalkozások vezetői gondoskodjanak az alkalmazottak, munkatársak képzéséről” – hangsúlyozta dr. Németh Katalin, a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda szakértője.

Utólagos vámellenőrzések

„Amennyiben az utólagos ellenőrzés során bűncselekmény gyanújára okot adó adatokat és tényeket tár fel az igazgatási célból eljáró vám-, és pénzügyőri szerv, úgy hivatalból tesz feljelentést az illetékes vám, és pénzügyőri nyomozó hatóság, a Vám és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnoksága vagy a regionális nyomozó hivatalok felé” – mondta Dr. Kanta Tünde, a Vám- és Pénzügyőrség Bűnügyi Igazgatója.

Megkeserítheti egy vállalkozás mindennapi életét az is, hogy a büntetőeljárás során lefoglalt számítástechnikai eszközök és adathordozók egészen a büntetőeljárás lefolytatásának végéig a hatóság őrizetében maradhatnak.

„Az utólagos vámellenőrzések eredményeként csempészet bűncselekmény gyanúja miatt büntetőeljárások indulhatnak az ellenőrzött cégek vezetői és munkatársai ellen. Ez olyan esetekben is előfordulhat, amikor az adott vállalat nem észleli időben, hogy az importált terméknek módosult/helytelen a tarifális besorolása, vagy helytelenül állapította meg a vám és import áfa alapjául szolgáló vámértéket és elmulasztotta megtenni a szükséges intézkedéseket” – figyelmeztetett Deák László, a PricewaterhouseCoopers vámügyekre szakosodott igazgatója.