Világgazdaság Online

A honatyák módosító javaslatai nyomán számottevő változások történtek a kormány elképzeléséhez képest az ellenőrzött külföldi társaságokra (CFC) vonatkozó szabályozásban, amelynek lényege az offshore cégek és ügyletek elleni harc. Az nem változott, hogy a magyar tulajdonú külföldi cégek eredménye már „hazahozatal” nélkül is adóköteles lesz Magyarországon is – mutattak rá szakemberek a KPMG tegnapi adókonferenciáján. Az a korszak tehát valóban lezárult, hogy egy adóparadicsomban alapított céget – amennyiben nincs hivatalos osztalékkifizetés – kvázi adómentesen lehet működtetni. A módosítások ugyanakkor kiskapukat kínálnak: lehetővé teszik, hogy egy adott társaság a jövőben is egy ciprusi cégen keresztül „futtasson át” bizonyos pénzeket. A változtatás ugyanis elismeri a befektetési tevékenység létjogosultságát nemcsak az
EU-n és az OECD-n belül, hanem minden olyan államban, amelylyel hazánknak van kettős adóztatás kizárásáról szóló egyezménye. Ha egy cég az adott államban valós gazdasági jelenléttel bír, akkor már nem minősül CFC-nek – vélekedett lapunknak László Csaba, a KPMG adópartnere –, ehhez a vállalatnak csupán saját eszközökkel és néhány munkavállalóval kell rendelkeznie a „helyszínen”. Mentesül az ellenőrzött bélyegtől a külföldi társaság akkor is, ha legalább 25 százaléka egy tőzsdén bejegyzett cég tulajdonában van.
Ellenben szigorítás, hogy egy magánszemély akkor is tényleges tulajdonosnak minősül, ha a CFC-ben akár csak közvetetten 10 százalékos részesedése van. Ilyenkor a – felosztott osztalékkal csökkentett – eredményből a magánszemélyre jutó rész a magyar szabályok szerint válik adókötelessé. Ám idehaza köteles adózni egy-egy külföldi vállalkozás akkor is, ha magyar magánszemély tulajdonosa ugyan nincs, de az elért bevételek többségében magyarországi forrásból származnak. Fontos szigorítás az is, hogy a kamatot, a jogdíjat és a szolgáltatási díjakat a jövő év elejétől 30 százalék forrásadó terheli. KR