Világgazdaság Online

Több hónapra leállhat a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékok begyűjtése és hasznosítása a környezetvédelmi termékdíjfizetés alóli mentesség és a hulladékkezelést szervező ún. koordináló szervezeti rendszer átmenet nélküli megszüntetése esetén – áll az érintett társaságok egy csoportja által készített közleményben. Az anyagból kiderül: Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetvédelemért felelős államtitkára a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) előtt szeptember 20-án ismertette részletesen terveit, amelyek lényege, hogy 2011-től megszűnne a termékdíj alóli mentesség, valamint a gyártói felelősség elvén működő s az iparvállalatok hasznosítási kötelezettségeinek a teljesítését eddig átvállaló koordináló szervezetek eddigi szerepe. Az utóbbiak helyét egy állami szervezet venné át Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség néven.
„Ha a rendelkezések már 2011. január 1-jétől hatályba lépnek, a termékdíjköteles termékekhez kapcsolódó lakossági szelektívhulladék-begyűjtési és
-hasznosítási rendszer minimum fél évre működésképtelenné válik a csomagolási, az elektronikai és több más hulladékfajta esetében is. Ugyanis az ennek működtetéséhez szükséges többletforrásokat eddig az ipar biztosította a koordináló szervezeteken keresztül, a rendszer megszüntetése esetén pedig az utóbbiak már nem fognak szerződéseket kötni a hulladékbegyűjtőkkel és -hasznosítókkal a jövő évre” – fejtette ki Kiskovács Miklós. A Green Tax Consulting Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: új szerződések nélkül nemcsak a koordináló szervezetek, hanem a velük kapcsolatban álló begyűjtők és hasznosítók létbiztonsága is veszélybe kerül, közel tízezer munkahelyet veszélyeztetve közvetlenül, ha a hulladékkezelés folyamatos finanszírozása nem lesz biztosított.
A szaktárca célja 90-100 milliárd forint termékdíjbevétel, miközben az elmúlt években a gazdálkodók által ténylegesen befizetett környezetvédelmi termékdíj legfeljebb 25 milliárd forintot tett ki évente, emellett további mintegy 15 milliárdra tehető a koordináló szervezeteken keresztül a hulladékkezelés finanszírozására fordított pénz éves összege. „A nyilatkozatok szerint a termékdíjak összege csökkenne, ám valójában így az öszszes gazdasági szereplő terhe növekedne. Ugyanis a kötelezett cégek által a koordináló szervezeteknek fizetett licencdíj összege a csomagolóanyagok esetén átlagosan csupán 50 százaléka a termékdíjénak, s ennek a kedvezménynek a kiesését nem ellensúlyozná egy mérsékelt termékdíjcsökkentés sem” – hangsúlyozta Mányi István, az Öko-Ferr Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az érintettek becslése szerint a gazdaságban megjelenő több mint 50 milliárd forintos terhet az érintett cégek automatikusan megpróbálnák áthárítani a fogyasztókra, ez például az italszektor egyes szegmenseiben mintegy 20 százalékos áremelkedést jelentene. Hasonló lehet a helyzet a nagyobb tömegű elektromos és elektronikai termékek, valamint a gumiabroncsok esetén is, amelyeknél 10-15 százalékos drágulást lehet prognosztizálni.
„Azzal, hogy egy koordináló szervezeten keresztül teljesítjük hasznosítási kötelezettségünket, havi szinten több százezer forintot spórolunk meg, s ha ennek lehetőségét megszüntetik, akkor a termékdíjtételek 25 százalékos csökkentése is a terhek növekedését és termékeink árának emelkedését fogja eredményezni” – tették hozzá kérdésünkre a műanyagipari termékek gyártásával foglalkozó I.M. Plast Kft.-nél.
„A 2003 óta felépített, magánkézben lévő koordináló szervezetekre épülő modell nagyon nagy haladást ért el a hulladékhasznosítás területén. A lakosságtól szelektíven begyűjtött és hasznosított csomagolási hulladék menynyisége az akkori négyezerről mostanra hatvanezer tonna közelébe emelkedett éves szinten. Nagyon nagy tehát annak a kockázata, hogy a rendszer egy csapásra történő megszüntetése semmissé teszi az eredményeket” – hangsúlyozta Mányi István, hozzátéve, hogy már a jogszabályi bizonytalanság is súlyos károkat okozhat a rendszer működésében.
Lapunk úgy tudja, néhány napon belül az MGYOSZ is kialakítaz álláspontját a kérdésben, s abban minden érintett közös platformon van, hogy érdemi egyeztetéseket és egy szakmailag megalapozott koncepció kidolgozását szorgalmazzák a kormányzatnál.