VILÁGGAZDASÁG Network

Mozilla Firefox alatt kezdőlapnak

×

Mozilla Firefox böngésző alatt, úgy tudja a VG.hu-t kezdőlapnak állítani, hogy az egér bal gombját nyomva tartva a címsor mellett levő VG ikont ráhúzza a kis házikó ikonnal jelölt kezdőlap gombra.

Belépés

×



Elfelejtett jelszó »

KÖZÉLET / POLITIKA

Amerika újra választ - indul a harc a Fehér Házért

2016. 2. 1. 14:16|Utolsó módosítás: 2016. 2. 1. 17:30|Közélet » Politika
Élesre fordul az amerikai elnökválasztási harc: kezdődik a jelöltállítás, hogy eldőljön, kik indulhatnak az elnöki posztért novemberben.

Mik ezek?

×

A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Magyar idő szerint éjjel kettőkor indul a világ legnagyobb politikai show-műsora - kezdődnek az amerikai előválasztások, hogy a két nagy párt szavazói eldöntsék, kik indulhatnak a november 8-i elnökválasztáson. Az első hetek fő tétje persze akár leírható úgy is: elég lesz-e a válságkezelésben csalódottak dühe arra, hogy az elitellenes, nagyokat ígérgető jelöltek legyőzzék az elit embereit?

Clinton-Sanders: a tuti befutó ellen a rendszerellenesek jelöltje

fotó: AFP
A demokrata oldalon Hillary Clinton előnye változatlanul nagy, de egyre csökken. A volt külügyminiszter sokáig olyan egyértelmű esélyesnek tűnt az indulásra, hogy más jelöltek nagyon nem is mertek próbálkozni ellene a párton belül. Ebbe a képbe kavart bele Bernie Sanders vermonti szenátor, aki a demokratikus szocializmus hívószavával, a gazdagok adóemelésének és több szociális kiadás bevezetésének ígéretével egyre több szavazót tud maga mellé állítani.

Eközben Clinton a legfontosabb kérdésekben, különösen a gazdaságról igyekszik nem mondani semmi olyasmit, amivel sokakat fordíthatna maga ellen - nagy kérdés, hogy ez meddig lehet elég neki. A demokraták fiatal szavazói inkább Sanders mellett állnak, a rendszerben csalódottakat is ő szólítja meg egyelőre sikeresebben, a párt elitje, az idősebb liberálisok és a latin származású demokraták körében Clinton a népszerűbb. Kettejük ellen egyedül Martin O'Malley, Maryland volt kormányzója indul - az ő esetében igazán csak az a kérdés, hogy mikor száll ki a harcból, a párton belüli népszerűségét alig két százalékosra mérik.

Trump a világ ellen: legyőzhető-e a párt elitje?

fotó: AFP
Míg a demokratáknál rekordalacsony, addig a republikánusoknál rekordmagas számú jelölt vágott neki a kampánynak, voltak hetek, amikor 17 aspiráns volt harcban a konzervatív oldalon, mára tizenketten maradtak. A pártelit és a szavazók ellentéte soha nem volt még ennyire látványos (ezt a Politico cikke itt részletesen elemzi). Ahogy a demokratáknál Clinton, a republikánusoknál Jeb Bush tűnt sokáig jól ismert nevével biztos befutónak - most már az is kérdés, hogy az 5 százalékot eléri-e. De az elit másik kedvelt jelöltje, a mérsékelt konzervatívok arcának számító Marco Rubio is csak a harmadik helyen áll épp 10 százalék fölötti népszerűséggel. A toronymagas esélyesnek most az a Donald Trump tűnik, aki mesterien játszik rá a szegényebb munkásréteg és a magát a válságkezelés vesztesének érző konzervatív alsó-középosztály minden félelmére, a második hely pedig az ultrakonzervatív Ted Cruz é. Igaz, az ő esetleges sikerével tudnának mit kezdeni a piacok - Trump igazi győzelmi esélyeit még mindig csak kezdik beárazni, miután legalább már odáig eljutottak, hogy a lapok szórakoztatás rovatából átkerült az indulása a politikai hírekbe.

Ahogy Sandersnél, úgy nála is beláthatatlan, mit teljesítene elnökként az ígéreteiből és mibe kerülne ez az országnak - csakhogy ezzel az eséllyel most már egyre komolyabban kell számolni. Kérdés, hogy a pártelit mit kezd az ő népszerűségével, beáll-e mögé hamar, ha a várakozásoknak megfelelően sikeres lesz az első előválasztásokon, vagy megpróbálnak egy mérsékeltebb jelöltet támogatni. Rajtuk kívül 5 százalék fölött csak Ben Carson t mérik - az egykori idegsebész szintén rendszerellenes és radikális, emiatt egy ideig stabilan második is volt a párton belül, de populizmusban nem tudta felvenni a versenyt Trumppal. A többi jelölt - Rand Paul , John Kasich , Chris Christie, Mike Huckabee, Carly Fiorina, Rick Santorum és Jim Gilmore - számára az 5 százalék is messzinek tűnik.

Így választ Amerika

Az előválasztások és jelölőgyűlések rendszere gonosz kérdés lehetne bármelyik politikatudományi vizsgán - nem véletlen, hogy a helyi hagyományok tiszteletben tartása mellett mindkét nagy párt az egyszerűsítésre és az átláthatóbbá tételre törekszik. De a szabályok, amik alapján megállapítják, melyik jelölt támogatói hány helyet kapnak az állam résztvevői közül a párt nyári végleges jelölőgyűlésén, a republikánusoknál még mindig államról államra változnak, a demokratáknál már egységes a rendszer, ott tisztán a voksok százalékos aránya alapján osztják ki a delegáltakat.

Februárban még kevés helyen tartanak előválasztást. Ma Iowa, a jövő héten New Hampshire, a hónap végén pedig Dél-Karolina és Nevada választ. A demokratáknál az elnökjelöltről döntő 3636 delegált közül 182-t választanak meg ebben a hónapban, a republikánusoknál 2472-ből 133-at. De az esélyek felmérésére, a kampány élesre fordítására, és a gyengébb jelöltek kiszórására tökéletesen alkalmas lesz ez a hónap - olyan jelölt még szinte sosem lett elnök, aki az elsőként szavazó államok közt legalább néhányban nem tudott nagyot nyerni. Idén március 1-je lesz a szuperkedd, amikor a demokraták 943, a republikánusok 689 delegáltat választanak, két héttel később pedig 714-et, illetve 367-et, vagyis a delegáltak több, mint feléről a most következő másfél hónapban szavaznak.

Szerző: VG Online
Tetszett a cikk? Ossza meg!

A cikk küldése e-mailben

×
Cikk címe:
Amerika újra választ - indul a harc a Fehér Házért
Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

Mehet

A *-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

KAPCSOLÓDÓ TÉMÁK

Ajánlott cikkek

Partnerek

  • Képgalériák
  • Videogalériák
  • Kihirdették a felvételi ponthatárokat

  • Kilenc halálos áldozatot követelt a müncheni vérengzés Fotók: AFP

  • Terrortámadás Franciaországban

  • Öt rendőrt agyonlőttek Texasban Fotók: AFP

  • EU-csúcs a brit népszavazás után

  • Nagy-Britannia az EU-tagságról szavaz

Előző
Következő
  • Túlteljesített a Magyar Telekom

    Túlteljesített a Magyar Telekom

  • Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

    Ezért van romokban Spanyolország gazdasága

  • Így állnak a legnagyobb gazdaságok

    Így állnak a legnagyobb gazdaságok

  • Magyar a világ két legjobb bárja

    Magyar a világ két legjobb bárja

  • Bóvliba vágtak minket - vox pop

    Bóvliba vágtak minket - vox pop

Előző
Következő
Világgazdaság Piactér