Fidesz kontra LMP: Szavazati jog a külhoni magyar állampolgároknak?

A Duna Televízió Közbeszéd című műsorában erről a témáról vitázott hétfő este Gulyás Gergely fideszes és Dorosz Dávid LMP-s országgyűlési képviselő. A pro és kontra érvek között előkerült az autonómia ügye is: az LMP úgy látja, a Fidesz lemondott a határon túli autonómiák megteremtéséről azzal, hogy állampolgárságot és szavazati jogot is biztosít a Magyarországon kívül élő magyaroknak - a Fidesz ezt cáfolja. Az ellenzéki párt szerint teljesen rendben van a mai szabályozás: a kettős állampolgár csak akkor szavazhasson Magyarországon, ha itt állandó lakhellyel rendelkezik. A fideszes képviselő szerint a szavazati jog tartalma - például hogy milyen listákra voksolhatnának a külhoni magyar állampolgárok - még nyitott kérdésnek tekinthető. 
 
"Ha valaki magyar állampolgár és a magyar nemzethez tartozik, akkor nincs ok arra, hogy az ő választójogosultságát korlátozzuk vagy legalábbis valamilyen formában ne biztosítsuk"– így érvelt a leendő határon túli magyar állampolgárok magyarországi szavazati joga mellett Gulyás Gergely fideszes parlamenti képviselő, aki a leendő új alkotmány koncepcióját kidolgozó bizottságnak is alelnöke.

Részben a határon túliakra is kiterjednek a magyar kormány döntései. Az ellenérvek közül a “színvonaltalanok” közé sorolta az MSZP által felvetett adózási szempontot. “Ha az adózást tekintjük alapnak, akkor Magyarországon mindössze 3,5 millió választásra jogosult polgár lenne, és visszatérhetnénk a cenzushoz, amit a demokratikus jogfejlődés már egy évszázada meghaladott” - érvelt a politikus. A másik szempontot, nevezetesen, hogy részt vegyen-e egy közhatalom létrehozásában az, akire ennek a közhatalomnak a döntései nem teljes mértékben terjednek ki, ez már jogos felvetés – mondta Gulyás. Hozzátette viszont: azt gondolni, hogy a határon túli nemzetrészekre semmilyen formában nem terjed ki a magyar kormány döntése, az egész egyszerűen nem igaz. Pozitív példaként említette a szomszédságpolitikát, a nemzetpolitikát, avagy a külpolitikát.

Kormánypárti igenek és ellenzéki nemek

A Duna Televízió által készített összeállításban megszólaló más kormányoldali képviselők mindegyike a szavazati jog megadása mellett nyilatkozott. Kövér László házelnök szerint az állampolgárság egy és oszthatatlan, ebből fakadóan együtt jár a választójoggal, az eddigi diszkriminációt pedig fel kell számolni ezen a téren. Németh Zsolt külügyi államtitkár pedig azt mondta: a jelenlegi alkotmányban szerepelő korlátozás, amely lakóhelyhez köti a választójogot, indokolatlan és ezt az alkotmányozási folyamat felülvizsgálja majd. A nemrég pozsonyi államfői találkozón részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök is úgy nyilatkozott a szlovák fővárosban: biztatja a világon bárhol élő magyarokat, hogy minél többen éljenek a kettős állampolgárság lehetőségével, és a lelki kötődésen túl a jogi kötődést is erősítsék a magyar nemzettel.
Az ellenzéki pártok közül egyedül a Jobbik ért egyet a kormányoldali elképzelésekkel. Molnár Csaba, az MSZP Demokratikus Koalíció platformjának ügyvezető alelnöke nemrégiben kijelentette: annak legyen szavazati joga Magyarországon, aki az országban él és adózik, illetve aki viseli a választások eredményének következményeit.

LMP: szavazati jog kontra autonómia

A Lehet Más a Politika úgy gondolja, hogy a jelenlegi jogi szabályozás megfelelő. A párt támogatja a kettős állampolgárok szavazati jogát, ha azok lakóhellyel rendelkeznek Magyarországon a mostani törvények szerint. Azt viszont, hogy beleszólhassanak azokba a döntésekbe, amelyeknek a következményei őket nem érintik, “amit a bőrükön nem éreznek”, nos, ezt az LMP nem tudja elfogadni – érvelt Dorosz Dávid.
További szempont az LMP részéről, hogy nézetük szerint a Fidesz az állampolgárság és a szavazati jog együttes megadásával lényegében lemond a határon túli magyar autonómiakoncepciók támogatásáról. “A szavazati jog megadása és az autonómiatörekvések nem összeegyeztethetőek. A Fidesznek döntést kell hoznia, melyiket támogatja. Mi az LMP-ben elvégeztük a mérlegelést, és sokkal fontosabbnak tartjuk, hogy a kisebbségi magyarok közösségei hosszú távon is fennmaradjanak, ennek legfontosabb feltétele pedig szerintünk az autonómia” -érvelt az LMP-s politikus.

Gulyás Gergely úgy reagált: a Fidesz szerint a két törekvés együttesen is megvalósulhat. Függetlenül attól, hogy az elmúlt két évtized autonómiatörekvései mennyire voltak eredményesek vagy eredménytelenek, a magyar kormány elkötelezett az autonómia mellett. A fideszes képviselő megjegyezte: mivel már az állampolgárság megadása kapcsán is felmerült, hogy ez mennyiben érintheti a határon túli magyar autonómiatörekvéseket, szeretné felhívni a figyelmet: semmi nem kötelez arra egyetlen államot sem, hogy állampolgárai nyilvántartását bárkivel -más állammal, nemzetközi szervezettel – megossza. “Innentől kezdve ez a probléma nem áll fenn – egyszerre lehet biztosítani az autonómiát, illetve állampolgárságot és valamilyen formában választási jogot is a határon túli magyaroknak” - hangzott az érvelés.

Legyen szavazati jog, a részletek még vitathatók

Az alkotmányozást annyiban érinti a szavazati jog ügye, hogy kerüljön ki az alaptörvényből az a passzus, amely a magyar állampolgárok választói jogát az állandó magyarországi lakóhelyhez köti – mondta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Ehelyett annyi szerepelne az új alkotmányban, hogy a magyar állampolgár a választási törvény feltételei szerint jogosult szavazni Magyarországon. Ez még az új alkotmány tavaszra tervezett elfogadásán túl is szabad lehetőséget biztosít a választójog szabályozására - mondta. 

A szavazati jog szabályozásában szerepet játszhat Gulyás szerint az is, hogy mennyien kérnek magyar állampolgárságot a határokon túlról; nem mindegy, hogy kétszázezren vagy kétmillióan – fogalmazott a képviselő. A szám neki azért nem mindegy, mert ő személy szerint nyitott lenne azokra az ellenzéki észrevételekre, hogy a határon túli magyarság véleménye “abszolút egyértelműen” ne döntse el a választást.
Az irány, hogy legyen szavazati joga a határon túli magyar állampolgároknak, az elvi kérdés, mind önmaga mind a Fidesz több vezetője számára. Arról azonban már lehet vitatkozni, hogy mire és hogyan szavazhassanak a külhoni állampolgárok: a magyar pártok országos listáira, avagy egy külön határon túli listára - említett példákat a képviselő.

Gulyás: egységes magyar nemzet van, minden ügy mindenkié
Borboly Csaba erdélyi magyar politikus, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Duna Televíziónak nyilatkozva megerősítette egy korábbi véleményét: a magyar nemzet egészének alaptörvényére van szükség. Nézete szerint tehát nem egy ország alkotmánya készül Magyarországon, hanem egy nemzeté? - kérdezte a Duna Televízió.

“Úgy gondolom, nem lesz ezzel első Magyarország, ha egyenrangúként kezeli a határon túl élő magyarjait. Ha Romániában nem okozott gondot felvállalni az alkotmányban a négy-öt millió, határokon túl élő román ügyét, akkor ezt Magyarország is megteheti a határon túli magyarokkal” - mondta az erdélyi magyar politikus.

A Közbeszéd stúdiójában Gulyás Gergely úgy reagált az elhangzottakra: a Fidesz is úgy gondolja, hogy egységes magyar nemzet van, ezért nincsenek olyan kérdések amelyek csak az anyaországi vagy csak a határon túli magyarok ügyei lennének. “Le kell zárni azt a két évtizedet, ahol külön problémaként kezeltük a határon túli magyarság ügyét és az anyaországi magyarság ügyét” - szögezte le a fideszes képviselő.

Dorosz Dávid úgy reagált: minden ügyben, ahol lehetséges, mind jobban be kell vonni a határon túli magyarokat – pártokat és civil szervezeteket egyaránt. A jelenlegi magyar alkotmány szerinte is nagyon szűkszavú a határon túli magyarokkal kapcsolatban, ezért örülnek, hogy a határon túli magyar pártok és civil szervezetek is elküldhetik véleményüket és kibővülhet az alaptörvénynek ez a része.