Hatalmas árat fizetnek a görögök - társadalmi lázongás fenyeget

A görög kormánynak sikerült megegyeznie az újabb takarékossági csomagról, amelyet az EU és az IMF vár el az országtól a második hitelcsomag fejében, jelentette be tegnap kora délután a kabinet szóvivője. A tervek szerint az idei évben összesen 3,3 milliárd eurós megtakarítást hozó intézkedések részeként a minimálbér 22 százalékkal 590 euróra olvad, és ezáltal más juttatások (például a munkanélküli segély) is automatikusan csökkennek. A kormány visszavágja az egészségügyi és a  honvédelmi kiadásokat, megnyirbálja a városoknak és falvaknak szánt pénzeket, a közszférából pedig még az idén 15 ezer embert bocsát el.

A szigor alól a magánszektor sem vonhatja ki magát, ahol egészen addig be lesznek fagyasztva a bérek, amíg a munkanélküliség nem csökken a jelenlegi csaknem 21 százalékos szintről tíz százalékra.
Az lapzártánkkor még nem volt világos, hogy mi történik nyugdíjfronton, ahol a hitelezői trojka 300 millió eurós megtakarítást szeretett volna elérni. A Guardian szerint a konzervatív Új Demokrácia a kiegészítő öregkori ellátások megvágását utasítja el, míg a baloldali Pasok az elsődleges nyugdíjak csökkentésébe nem kívánja beleegyezését adni.

A bejelentést követően a Reuters egyik kormányzati forrása úgy nyilatkozott, hogy más területeken próbálják megtakarítani ezt az összeget, és így kívánják a lehető legkisebb szintre szorítani a nyugdíjasokat érő veszteséget. A görög munkaügyi miniszterhelyettesnek ez mindenesetre sok volt, és lemondott tisztségéről.

Jót tesz a forintnak a megállapodás

Néhány napon belül jó esetben a 286-os szintig is erősödhet a forint a görög megállapodás hírére – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál, az Equilor deviza üzletágának vezető üzletkötője. A kedvező trendet jelzi, hogy a bejelentést követően a 292,5-es szintről rögtön a 290,5-es szintig jött vissza a magyar fizetőeszköz. Később azonban korrekció várható a forint árfolyamában, amely középtávon a 286–296 közötti sávban mozoghat Saághy Pál szerint. A közelmúltban az árfolyamot elsősorban a nemzetközi események mozgatták, és kevésbé a csupán Magyarországot érintő hírek, fűzte hozzá. Ami a január óta emelkedő tőkepiacok egészét illeti, az Equilor elemzője szerint időlegesen további fellendülést hoz majd a görög megállapodás, előbb-utóbb azonban itt is korrekció valószínűsíthető. A mostani megállapodás nem oldja meg a görög gazdaság alapproblémáit, ráadásul a figyelem a szintén csődhelyzet által fenyegetett Portugáliára terelődhet – figyelmeztetett az elemző.

A görög kormányon belül létrejött egyezség az alapvető feltétele volt annak, hogy Athén megkaphassa a pénzügyi túléléshez szükséges, 130 milliárd eurós második nemzetközi mentőcsomagot. Ennek ellenére utóbbiról valószínűleg még nem született döntés az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup lapzártánk idején zajló ülésén.

Az athéni bejelentésre a piacok pozitívan reagáltak: az euró és a tőzsdeindexek erősödtek, az olasz és spanyol állampapírpiaci hozamok pedig csökkentek. A két vezető szakszervezet viszont fellázadt az egyezség ellen, és mától kétnapos sztrájkot hirdetett. „Ebbe nem fogjuk beleegyezésünket adni, társadalmi felkelés lesz” – mondta az Adedy főtitkára.

Tiltakozásuk abból a szempontból érthető, hogy az elmúlt két évben véghezvitt megszorítások nagy szerepet játszottak a gazdaság mélyrepülésében, valamint ezzel párhuzamosan a munkanélküliség emelkedésében: a tegnap közölt adatok szerint az ipari termelés tavaly decemberben több mint 11 százalékkal csökkent egy évvel korábbhoz képest, a munkanélküliség pedig novemberben 20,9 százalékra rúgott – két éve még 13,9, egy éve pedig 18,2 százalék volt ez az érték. Még katasztrofálisabb a helyzet a fiatalok között, ahol az állástalanok aránya a 2008-as 22 százalékról a tavalyi év végére 48 százalékra szökött fel.

jelentős kockázatokat jelent ezen a téren. Megjegyezte, hogy az infláció néhány hónapig még két százalék felett marad az euróövezetben. Utalt

arra, hogy az euróövezeti bankokat likviditással ellátó, tavaly év végi 500 milliárd eurós csomag hatott, és oldotta a pénzpiaci feszültségeket. A nagy érdeklődés miatt a jövőben könnyíteni fognak a fedezetelfogadási szabályokon – fűzte hozzá. „Ennek célja, hogy a kisebb bankokat is elérjük. Ezzel az EKB több kockázatot vállal magára” – magyarázta. -->