Világgazdaság Online

A nyílt lobbizással persze semmi baj, de a zárt ajtók mögötti, átláthatatlan érdekeket szolgáló alkuk annál aggályosabbak. A Figyelő öt ilyen ügyet emelt ki az elmúlt négy évből, melyekben Fideszes, MSZP-s, SZDSZ-es képviselők egyaránt érintettek. A hetilap címlapsztorijából kiderül az is, hogy bár a lobbizást 2006 óra törvény szabályozza, a törvényhozói szándék, azaz az ilyen típusú érdekérvényesítés transzparenssé tétele nem érvényesül a valóságban: az amúgy bejelentés köteles tevékenységet csak kevesen jelentik be hivatalosan.

Kevéssé valószínű ugyanis, hogy 2009 második félévében mindössze 18 „érdemi lobbitevékenység” zajlott, ahogyan azt a statisztikák mutatják. „Hülye, aki bejelenti, hogy mit csinált” – kommentálta az adatot és a hazai helyzetet a Figyelőnek egy, a lobbitörvény szabályai szerint hivatalos, tehát regisztrált lobbista. Tény, hogy a Figyelővel háttérbeszélgetéseket vállaló lobbisták, képviselők és lobbizásra megbízást adó cégvezetők is több találkozóról számoltak be, mint amennyit a KIH számon tart.

A lap szerint érdekes volt például Mikola Istvánnak, a Fidesz egyik meghatározó egészségügyi szakpolitikusának az esete, aki kiállt egy kórház privatizációja mellett, miközben pártja vehemensen ellenezte magát az elvet is. A budapesti, végül nem megvalósult „ellentőzsde” szervezésének idején pedig az Országgyűlés olyan törvényt fogadott el, amely lehetővé tette volna a részvények könnyű átvezetését az egyik tőzsdéről a másikra, egyértelműen a Mol és az OTP által szervezett ellentőzsde-lobbi érdekeit szolgálva.

„Nagykoalíció” alakult ki elsőre a Sláger és Danubius kereskedelmi rádiók frekvenciaengedélyének meghosszabbítását illetően is. A parlament még 2008. december 8-án, 363 igen szavazattal fogadta el Kiss Péter akkori kancelláriaminiszter médiatörvényt módosító javaslatát, amely szerint a két adó automatikus hosszabbítást kapott volna. Végül az indítvány Sólyom László ellenállásán megbukott.

Mindezeken kívül a Figyelő öt olyan mindeddig kevésbé ismert estet mutat be az elmúlt négy évből, melyeknél a törvénymódosító javaslatok arra utalnak, hogy az egyes parlamenti képviselők saját választóik érdekeivel szemben előnyben részesítették valamely szűk üzleti kör szempontjait. A Figyelő összeállítása szerint az öt lobbigépezet többek között a Mol, az MVM, gázmotoros cégek és az OrangeWays érdekében indulhattak be