Kommerszant Magyarországról: A miniszterelnök átadta az országot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA Kurierban megjelent olvasói levelében Szalay-Bobrovniczky Vince, Magyarország ausztriai nagykövete megállapította: Lendvai szavai azt jelentik, hogy folytatni kellene a "Magyarország-szapulást", mert Ausztria gazdasági érdekei így jobban érvényesülnek. A nagykövet ezt azzal kapcsolatban írta, hogy a lapnak adott előző keddi interjúban a publicista úgy vélekedett, nagyon visszafogott az osztrák kormány fellépése az osztrák gazdasági szereplők elemi érdekeinek védelme terén, és hogy Magyarországnak sürgősen pénzügyi segítségre van szüksége, hitel nélkül "nem éli túl".
A nagykövet hangsúlyozta, Magyarországnak vannak tartalékai, kereskedelmi többlettel rendelkezik, a forint euróval szembeni árfolyama 300 forint körül valamennyire stabilizálódott, és az ország fizetőképes. "Egy államcsőd nem téma, ezt vitatni akarni felelőtlenség és az osztrák tőke elvesztésének cinikus beszámítását jelenti" - tette hozzá. "Magyarország stabilitása Ausztria pártokon átívelő érdeke" - tette hozzá. "Az olvasóknak, akiket szisztematikusan félrevezetnek, még egyszer nyomatékosan tudomására kell hoznunk: az Orbán-kormány gazdasági intézkedései nem az osztrák cégek ellen irányulnak, magyar vállalatoknak (OTP, Mol) ugyanis jóval több válságadót kellett befizetniük nagyobb piaci részesedésük miatt" - írta a diplomata.
"Az osztrák vállalatok magyarországi érdemeit elismerjük és hálásak vagyunk azokért, még ha ugyanakkor meg is jegyezzük, hogy nagyon jó üzleteket kötöttek Magyarországon" - állt a cikkben. A nagykövet felhívta az osztrák vállalatokat arra, hogy - mint fogalmazott - ne hagyják magukat "rémforgatókönyvektől" elijeszteni. Az állampolgárok az Orbán-kormánynak adtak túlnyomó többséggel felhatalmazást, és nem "egy demokratikus legitimációban hiányt szenvedő szakértői kormánynak" - írta a magyar demokráciáról szóló vitára kitérve.
A Financial Times Deutschland című német üzleti lap az osztrák bankok kelet-európai problémáiról írva foglalkozott a magyarországi pénzügyi szféra helyzetével. Christian Höller, a lap bécsi tudósítója az Erste Bank rendet tesz Romániában című írásában megjegyezte, hogy a társaság nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is "nagy problémákkal küzd", a Standard & Poor,s nemzetközi hitelminősítő pedig éppen az osztrák bankok kelet-európai problémáira hivatkozva vonta meg Ausztriától a lehetséges legjobb besorolást. Hozzátette: az osztrák bankok szigorú takarékossági programot kezdtek a térségben.
"A miniszterelnök átadta az országot - nem úgy, mint nálunk " - ezzel a címmel kommentálta a magyar kormány válaszát az Európai Bizottság szabta feltétekre a Kommerszant-Vlaszty hetilap hétfői számában megjelent írás, amely szerint "az orosz vezetéstől eltérően, amely minden kívülről érkező bírálatot kétséget kizáróan gonoszságnak és belügyeibe való beavatkozásnak tekint, a magyar vezetés minden pontban engedményt tett" - vélte a szerző. "Kezdetben úgy tűnt, hogy a magyar kormány a végsőkig küzdeni fog...Később azonban, amikor a Budapestre gyakorolt nyomáshoz a Nemzetközi Valutaalap is csatlakozott", "a helyzet megváltozott" - írta a Kommerszant-Vlaszty.
