Világgazdaság Online

Csütörtök éjfélkor lejárt az Európai Unió soros svéd elnökségének hivatali ideje, és hat hónapra Spanyolország vette át a stafétabotot. Spanyolország után ez év második felében Belgium, jövő év első felében pedig Magyarország látja el a soros elnökségi teendőket.

Ezzel együtt megkezdődött a belga Herman van Rompuy nek, az Európai Tanács elnökének két és fél évre szóló megbízatása, így az országelnökségek az állandó elnök vezetésével hangolják össze a tagállamok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács tevékenységét.

A miniszteri szintű tanácsi munkában a soros elnökséget betöltő ország szakminiszterének kiemelt koordináló szerepe megmarad, ám a külügyminiszterek tanácskozásain ezentúl az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, a brit Catherine Ashton bárónő elnököl majd. A főképviselői poszt korábban is létezett – a spanyol Javier Solana töltötte be –, ám most jócskán megerősödik: betöltője egyben az EU kormányának számító Európai Bizottságnak az alelnöki funkcióját is megkapta, valamint irányítása alatt több ezer fős európai külügyi apparátust hoznak létre.

Az Európai Unió életében más szempontból is korszakváltásnak számít ez a hónap. A Lisszaboni Szerződés ugyanis kiterjesztette azon kérdések körét, amelyekben az Európai Parlament (EP) álláspontját nem csupán illik meghallgatnia a tagállami kormányokat képviselő Tanácsnak, hanem közös nevezőre is kell vele jutni.

Az EP illetékes szakbizottságai ebben a hónapban hallgatják meg az uniós biztosjelölteket – köztük a magyar Andor László t 13-án –, majd a plenáris testület január végén szavaz a továbbra is a portugál José Manuel Barroso vezette, de személyi összetételében megújuló Európai Bizottság egészéről.