Világgazdaság Online

Szociológiai értelemben szinte már meg is nyertük a választásokat” – állítólag Stumpf István valamikor 2002 elején, az Orbán Viktor miniszterelnök mellett működő csúcstanácsadók, a „hatosfogat” egyik értekezletén így reagált az aggodalmakra, hogy Ron Werber „gyűlöletkampánya” esetleg hatásos is lehet, jön fel az MSZP – olvasható a Népszabadságban. A kancelláriaminiszter tévedett, ugyanis az MSZP nyert.

Van olyan elszólása azonban Stumpf Istvánnak, ami végül be is jött: az 1998-as választások előtt – nem publikusan – azt mondta, hogy „ Gyurcsány Ferenc re oda kell figyelni, előbb vagy utóbb átveszi az MSZP-t.”

Stumpf István mindig a hatalom környékén volt. A rendszerváltás előtt fél ellenzéki; az MSZMP-ben nem, a Hazafias Népfrontban viszont tisztséget is vállal, annak utolsó alelnöke.  KISZ-vonalon nem reprezentál, de a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának (MI-SZOT) elnöke. És – amiért a Nagy Fidesz-könyvbe is bevonult – 1983-ban létrehozza a társadalomtudományi szakkollégiumot, a későbbi legendás Bibó István Szakkollégiumot, amely a Ménesi útra költözött, ahol is 1988. március 30-án megalakult a Fidesz.

Stumpf István közéleti pályafutásának ívét – 1998 után mindenképp – volt tanítványához, Orbán Viktorhoz fűződő kapcsolata, annak közelsége-távolsága határozta meg. Az Antall-kormány alatt Göncz Árpád köztársasági elnök ifjúságpolitikai tanácsadója, de széles a kutatási területe: a társadalmi mozgalmak és politikai pártok, a nómenklatúra, valamint a politikai szocializáció-választói magatartás.

Emellett kiváló transzatlanti, washingtoni kutatási kapcsolatokkal rendelkezik. (1992–93-ban a Harvard és a George Washington Egyetemen közpolitikával foglalkozik.) 1996-ban már – ez volt a konzervatív-polgári fordulat éve a Fidesz számára – Orbán Viktor kormányzásra való felkészülésének háttérintézménye, a Századvég politikai elemzési központ: a programelemeket, a kormányzati struktúrát Stumpf István koordinálásával szakpolitikai műhelyek dolgozták ki a Fidesz számára. Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének a nevéhez fűződik a centralizált miniszterelnökség, a tükörreferatúra-rendszer – a tárcák, egyben a koalíciós szövetségesek központi kontrolljának megteremtése.

A második Orbán-éra kormányzati struktúrájának kidolgozására Orbán Viktor Navracsics Tibor t kérte fel. Stumpf István nem kapott kormányzati posztot, de nem lett kegyvesztett a miniszterelnöknél.

Stumpf István most éppen a „forradalomelméletet” képviseli, s azt: a kétharmados felhatalmazás birtokában olyan távlati programot kell megfogalmazni a Fidesznek, ami nem a következő ciklusig tart, hanem keretet mutat a következő 10–15 évre. Amióta a miniszterelnök felkérte, hogy működjön közre személyes alkotmányozó testületében, az egykori kancelláriaminiszter semminemű kritikát nem fogalmazott meg a második Orbán-kormánnyal kapcsolatosan. A jobboldalon viszont hallani bíráló hangokat: Domokos László Fidesz-képviselő lett az ÁSZ-elnök, Schmitt Pál , a Fidesz volt alelnöke államfő, Stumpf István személyében pedig egy „pártonkívüli fideszes” megy alkotmánybírónak.