Nem várható fordulat Belgrádban
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA befizetett összeg 23-szorosát nyerték el azok a merész fogadók, akik az egyik szerb fogadóirodánál helyesen tippelték meg a vasárnapi elnökválasztás második fordulójának eredményét. Az odds mértéke jól jellemzi, mekkora meglepetésnek számít, hogy a Demokrata Párt (DS) jóval esélyesebbnek tartott eddigi államfője, az európai integráció elkötelezett hívének számító Boris Tadic helyett Tomislav Nikolic, a Szerb Haladó Párt (SNS) jelöltje nyerte meg a választást. Nikolic a Balkán mészárosának tartott Slobodan Milosevic idejében kormányfő-helyettes volt, majd a délszláv háború utáni években a jelenleg a háborús bűnöket vizsgáló Hágai Törvényszék vendégszeretetét élvező Vojislav Seseljjel együtt a szélsőjobboldali Radikális Pártot vezette. Akkor még azt kívánta, hogy Szerbia Oroszország egyik tartománya legyen, ne EU-tag. 2008-ban azonban szakított a radikálisokkal, és megalapította az EU-párti SNS-t.
„A váratlan eredményt az okozhatta, hogy az alacsony, 50 százalék alatti részvétel mellett zajló választáson Tadic hívei a biztos győzelem tudatában nem mentek el elég számban voksolni” – mondta el lapunknak Juhász József. A Balkán-szakértő szerint mindamellett majd a következő hetekben, a kormány megalakításával dől el, hogy valójában mit is ér Nikolic győzelme. Az államfői jogkör ugyanis csak szimbolikus, az SNS akkor tudna valódi hatalomra szert tenni, ha kormányt alakíthatna – mondta a szakértő. Bár a két héttel ezelőtti parlamenti választást is Nikolic pártja nyerte meg a DS előtt, ám csak a DS-sel az utóbbi négy évben együtt kormányzó szocialista párttal (SPS) tudna kormányt alakítani. „A parlamenti választáson harmadik helyen végzett SPS a királycsináló szerepébe került: gyakorlatilag rajtuk múlik, hogy milyen kormány jöhet létre” – emelte ki a szakértő. Jelenleg még annak van nagyobb valószínűsége, hogy a jelenlegi koalíció marad hatalmon. Ha a szocialisták mégis Nikolic pártjával alakítanak kormányt, akkor sem várható 180 fokos fordulat az ország Európa-politikájában, bár Koszovó ügyében felerősödhet a nacionalista retorika. Az EU márciusban adott tagjelölti státust Szerbiának, és decemberben dönthetnek arról, hogy megindítsák-e a csatlakozási tárgyalásokat.
Juhász József szerint nem mellékes, hogy az elvárt megszorításhoz szükséges stabil többséget egy kisebb párttal kiegészülő jelenlegi koalíció könnyebben tudná előteremteni, mint a Nikolic-párt és a szocialisták együttműködése, melynek a többséghez várhatóan csak az EU-ellenes, Vojislav Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt jöhet szóba.
Megszorítások kellenek az IMF-hitelhez
Szakértők szerint az új kormánynak súlyos megszorító intézkedéseket kell bevezetnie annak érdekében, hogy biztosítsa az IMF egymilliárd eurós készenléti hitelét. A valutaalap ugyanis januárban befagyasztotta a hitelkeretet az idei évre szóló költségvetési kiadási tervek miatt. A stagnáló gazdasággal, mintegy 24 százalékos munkanélküliséggel, illetve a posztszovjet térségen kívüli Európa legmagasabb, 9,5 százalékos kamatlábával küzdő országban az IMF-hitel érdekében a szakértők szerint be kell fagyasztani a közszféra béreit, a nyugdíjakat, illetve áfát kell emelni, valamint privatizációba is kell kezdeni.
