Világgazdaság Online

A kétharmados többséggel rendelkező Fidesz kormány újraszabályozza a magyar sajtó világát, az Alkotmányban máris új szövege van a sajtószabadsággal foglalkozó résznek, az elektronikus és közszolgálati médiákat pedig új rendszerű médiatestületek felügyelik, emlékeztetett az alkotmányjogász. A tervek szerint késő őszre részletező médiatörvény készül.

A kétharmados Fidesz-hatalom idején bizonyosan erős többségi helyzetben lesz Magyarországon a jobboldali sajtó. A kormánytöbbség új törvényjavaslataival, mégis mintha a kilencvenes évek médiaháborúját kívánná megnyerni.

Az Alkotmány már elfogadott újraszövegezése nemigen akarhat mást, mint alkotmányossá tenni a sajtó sokszínűsége érdekében az állami beavatkozást. Megalapozni óhajtja a jobboldali gondolat terjesztésének állami támogatását, és támasztékot remél adni a sajtó rigorózusabb állami ellenőrzésének, Tölgyesy véleménye szerint. Az új szöveg, meglehet, arra is eszköz lehet majd, hogy megkérdőjelezhető legyen az Alkotmánybíróság sajtószabadságot védő kifinomult határozatainak további érvénye.

Az új szabályozás szakít a konszenzusos médiatestületek összesen mintegy százötven fős, nyilvánvalóan csődöt mondott rendszerével, és helyettük a jelenlegi hatalom kiválasztott testületi többség kezébe tenné az elektronikus média felügyeletét, a csatornákra kiírt pályázatok elbírálását, nem kevesebb, mint kilenc esztendőre.

A BBC-modellel szakítva a törvényhozó gyengíti a közszolgálati média intézményeinek önállóságát, annak vezetőit folyamatos médiatestületi kontroll alá helyezi. Általa úgy léphetnek be a médiaháború jobboldali hősei a közszolgálati médiába, hogy közben az ezek működésért viselt kormányzati felelősség továbbra se lenne világos. Az új szabályozás bizonytalan jogi fogalmak alapján jogalapot adna a „jó erkölcsbe ütköző” bulvármédia szigorúbb hatósági megrendszabályozására.

A tervezett rendezés regisztrációs kötelezettséget írna elő az intézményesültebb internetes fórumok számára. Elfogulatlan tájékoztatást rendelne el a kormány tevékenységéről az egész sajtó részére. Viszont mai tudásunk szerint alighanem lemondana a válaszadás, korábban az Alkotmánybíróság vétója következtében megannyiszor sikertelenül törvénybe foglalt jogáról.