Sokkterápia az egyetemi férőhelyekkel

A tavalyi 53 ezerről 34 ezerre csökkenti a kormány az államilag finanszírozott keretszámot 2012-ben – jelentette be a napokban az oktatási államtitkár. Emellett tizenötezren tanulhatnak részösztöndíjasként, vagyis ők az oktatási költségeik felének megtérítését várhatják az államtól. Nagyobb problémát jelenthet a felsőoktatási intézményeknek az, hogy bizonyos szakokon rendkívül szűkmarkúan állapították meg a keretszámokat, így az állam a korábbi 4900 helyett mindössze 250 gazdaságtudományi, és a 800 helyett csak 100 jogászi férőhelyet támogat 2012-ben. Összességében ez többmilliárdos megtakarítást jelent az államnak, ám komoly eróziót indíthat el a felsőoktatásban.

Oktatási szakemberek véleménye szerint a felsőoktatás bonyolultsága miatt a rendszer 25 százalékos vagy annál kisebb változtatásokat visel el különösebb negatív következmények nélkül. A mostani változások viszont ezen jóval túlmutatnak.

„Engem is megleptek a számok, a hírekből értesültem róluk. A jogász- és közgazdászszámokat túlzottan alacsonynak tartom” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Pálinkás József. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke hozzátette: „Ugyanakkor világos, hogy a jelenlegi létszámok finanszírozhatatlanok. Most azonban az inga a másik irányba lendült ki, nem hiszem, hogy hosszú távon tarthatók lennének a most meghirdetett számok. A felsőoktatásban mindez jelentős nehézségeket okoz majd.”

Pálinkás hangsúlyozta: „Az elmozdulás irányával egyetértek, ám a mértékével nem. A felsőoktatásban egészséges arányok kellenének, ez eddig sem volt, de az új számok sem ezt tükrözik. Komoly probléma például, hogy a természettudományokat oktató végzős tanárok létszáma rendkívül alacsony, márpedig a termelő gazdasághoz a természettudományos képzés elengedhetetlen” – tette hozzá az MTA-elnök.

„A nyilvánosságra került keretszámok sokkolóan hatottak a felsőoktatási szereplőkre” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Bódis József. A Magyar Rektori Konferencia elnöke hozzátette: „Az államilag támogatott 100 jogi, és 250 gazdaságtudományi férőhely egészen biztosan működési zavarokat fog okozni a felsőoktatásban. A két említett képzést tekintve egyértelműen látszik, hogy azokat a fizetős rendszer felé szeretnék eltolni. Azt, hogy a diákhitel új rendszere képes-e finanszírozni azokat a diákokat, akiknél nincs megfelelő családi háttér, majd a jövő dönti el.” A különböző cégek által meghirdetett ösztöndíjakkal kapcsolatban Bódis úgy nyilatkozott: „Magyarországon ennek a rendszernek még nincs hagyománya, nem biztos, hogy ez idehaza működik majd.”

A gyakorlatban Bódis arra számít, hogy az intézmények az idegen nyelvű képzés felé indulnak el. Ennek keretei eddig is adottak voltak számos hazai intézményben, ám ennek további kiterjesztése várható. „Az idegen nyelvű képzés fizetőképes külföldi érdeklődőket vonhat be a felsőoktatásba például a közgazdaságtan területén, ám a jogi képzéseknél ez nem érvényes, az túlságosan kötődik a magyar nyelvhez. Kérdés ugyanakkor, hogy a jelenlegi keretszám képes-e fedezni a hazai államigazgatás igényét” – vetette fel a rektor. „A drasztikusan visszafogott támogatott férőhelyek révén számos intézmény komoly bajba kerül, ez pedig akár a képzés befuccsolásához is vezethet. Gondolom, ez egy a mostani keretszámokból eredő elvárt hatás is” – tette hozzá Bódis.

„Összességében nem látom az új törvényből, hogy a kormányzat felvállalná annak kimondását, hogy csak korlátozott számú intézményt támogat. Ehelyett a hazai felsőoktatásra ráengednek egy szűk forrásokat biztosító finanszírozási rendszert, és ez eldönti majd, hogy melyik intézmény tud működőképes maradni” – fogalmazott a Magyar Rektori Konferencia elnöke.

Tizenkétezer hallgatónyival kevesebb pénzt ad az állam

A 34 ezer fős teljes és a 15500 fős részleges államilag finanszírozott férőhely együtt ugyan közel áll a tavalyi 53 ezres létszámhoz, de ha a részleges finanszírozás 50 százalékával számolunk (ennyit áll ugyanis az állam), akkor ez csak 41 ezer támogatott férőhelynek felelne meg. Ez a tavalyi 53500 fős támogatotti létszámhoz képest több mint 12 ezer fős deficitet jelent, ami nagyarányú, több mint 20 százalékos csökkenés.

Braunmüller Lajos Tizenkétezer hallgatónyival kevesebb pénzt ad az állam A 34 ezer fős teljes és a 15500 fős részleges államilag finanszírozott férőhely együtt ugyan közel áll a tavalyi 53 ezres létszámhoz, de ha a részleges finanszírozás 50 százalékával számolunk (ennyit áll ugyanis az állam), akkor ez csak 41 ezer támogatott férőhelynek felelne meg. Ez a tavalyi 53500 fős támogatotti létszámhoz képest több mint 12 ezer fős deficitet jelent, ami nagyarányú, több mint 20 százalékos csökkenés.-->