„Ki kell bekkelni pár hónapot”
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság– Az Európai Bizottság egy tucat másik tagországgal együtt Magyarországgal szemben is kötelezettségszegési eljárást indít, mert az elmúlt 12 évben nem hajtottuk végre az állatjóléti célú beruházásokat. Hogyhogy nem volt elég ennyi idő?
– Messzebbről közelíteném meg a dolgot. Európára is igaz, hogy már nem létkérdés a fizikai egzisztencia fenntartása, ezért az unatkozó, de magát hasznosítani akaró társadalom olyan helyeken szeretne újat alkotni, ahol korábban nem. Ilyen az állatjólét területe is. A haszonállattartás viszont a kereskedelem diktálta feltételek miatt egyre intenzívebbé vált. A kilencvenes évekig egy termék ára nagyjából egyenlő volt a előállítási és szállítási árral, a termelői és a kereskedelmi árréssel együtt. Később ez az árképzési rendszer gyakorlatilag megfordult. Ma az áruházláncok mondják meg, hogy mennyi az ára egy kilogramm sertéskarajnak, csirkehúsnak, hogy menynyibe kerül egy tojás. Árfalnak ütköztünk, nem volt más választás, mint egyre hatékonyabbnak lenni. Az állománysűrűség növekedése viszont támadási felületet adott. Ráadásul ezzel egy időben az áruházláncok marketingszakemberei állatjóléti szempontokat hangsúlyozó hívószavakat kezdtek alkalmazni, az állatok szabadba való kijutásának, a tenyésztés tanyasi körülményeinek fontosságát sugallni. A marketingesek tudják, hogy az ember emocionális lény, és a fogyasztó érzelmileg kötődni kezdett ezekhez a termékekhez. Ennek a mellékterméke lett az állatjóléti szempontok túlzott képviselete. A korábban érdeklődő, aggódó, javító szándékú mozgalmakra rátelepedtek az agresszív, pénzorientált szervezetek.
– Az állatvédő szervezetek végül is azt hangsúlyozzák, hogy az intenzív tartásban az állatok szenvednek. Igazuk van?
– Biztosan más az állat komfortérzete egy zárt, de higiénikus helyen, mint ha szabadon szaladgálhat, de az intenzív termelésben előállított és a mélyalmos tojás között biológiai értékben nincs különbség. Ráadásul amiatt, hogy a ketreces tartás higiénikusabb, 2-3 százalékkal kisebb ebben a formában az elhullás mértéke. A mélyalmos tartásra való átállással ráadásul a mainál négyszer-ötször nagyobb felületen kellene tartani a csirkéket. Persze a kétféle tartásmódot így is meg lehet közelíteni érzelmi oldalról, csak előtte illik megbeszélni hétmilliárd, harminc év múlva pedig nyolcmilliárd emberrel, hogy mikor szeretnének sorra kerülni a tojásjegy osztásakor.
– Ugyanakkor mégis itt van most egy kötelezettségszegési eljárás.
– Nem csak Magyarország a ludas. Az olaszok, spanyolok, franciák és a lengyelek sem álltak át máig, meg persze egy sor más állam sem. Az elmúlt tizenkét évben ráadásul a határidőt háromszor halasztották. Őszintén szólva senki sem hitte el, hogy ilyen ésszerűtlenséget életbe léptet az unió, mindenki azt várta, hogy valaki majd a fejéhez kap. A jelenlegi szabályozással szemben a jelöléses rendszer a normális. Ha együttérző vagyok a csirkékkel, akkor az ötvenforintos tojást veszem, ha arra nem futja, akkor a harmincforintost. Az viszont nem megy, hogy ötvenforintos minőséget kapok harmincforintos áron.
– Mi következik most?
– Látja az EU is, hogy túl merev lett a szabályozás. Visszavonni nem fogják, de az átállás határidejét valószínűleg kitolják. Nem lesz ez leírva, csak talán nem veszik olyan szigorúan a dolgot. Fontos lenne ez a türelmi idő, mert a tyúktartás is olyan, hogy az elején hónapokon keresztül teszem bele a pénzt, és majd csak akkor származik bevételem, amikor az első tojás létrejön. A költségek görbéje tehát jóval korábbról indul, mint a bevételek görbéje, és csak az utolsó 6-8 hétben metszi egymást. A tojástermelésben két főszezon van: az egyik ilyenkor kezdődik és húsvétig tart, a másik szeptembertől tart karácsonyig. A szezonok után lehetséges az állománycsere. Ha most, 12-15 héttel a ciklus vége előtt kivágatnánk az állatokat, akkor a termelők tönkremennének. A tojáságazat évek óta mélyrepülésben van, így ez egyébként sem elkerülhető. Több mint száz olyan tojástermelő vállalkozás maradt, amely még nem hajtotta végre az uniós ketreccserét, és minden bizonnyal nem is fogja. Egy ilyen beruházás tyúkonként több mint ötezer forintba kerül, ez kigazdálkodhatatlan sokaknak. Ők döntően felhagynak majd a tevékenységükkel. Persze lehet, hogy 20-30 cég közülük áttér majd a mélyalmos tartásra, ők két év múlva fogják abbahagyni, mikor rájönnek, hogy ez nem olyan hatékony. A többiek, mintegy hatvanan átállnak az új ketrecekre. Ez azonban csak húsvét után, az állománycsere idején történhet meg.
– A cél tehát újabb haladék elérése?
– Így van. Egyszerűen ki kell bekkelni ezt a néhány hónapot.
– Mindezek után hogy alakul a tojás ára?
– Ma 36-40 forintot is elkérnek néhol egy tojásért. Ez részben az euróárfolyamból adódik, részben abból, hogy az erőltetett ketreccserék miatt ma az EU-ban kevesebb tojótyúk van, mint kellene. Ha a beruházásokat végrehajtják, az év második felében újra elkezdenek termelni, és akkor nem nőni, hanem csökkeni fog a tojás ára.
Névjegy
Bárány László (60)- 1977-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát
- nős, felesége építész,
- két fiával, Lászlóval és Péterrel irányítják a család 100 százalékos tulajdonában lévő Master Good cégcsoportot
- 2006 óta a Baromfi Terméktanács elnöke
Braunmüller Lajos Névjegy Bárány László (60)
- 1977-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát
- nős, felesége építész,
- két fiával, Lászlóval és Péterrel irányítják a család 100 százalékos tulajdonában lévő Master Good cégcsoportot
- 2006 óta a Baromfi Terméktanács elnöke Névjegy Bárány László (60)
- 1977-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát
- nős, felesége építész,
- két fiával, Lászlóval és Péterrel irányítják a család 100 százalékos tulajdonában lévő Master Good cégcsoportot
- 2006 óta a Baromfi Terméktanács elnöke-->
